AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár)

dokokról, amelyek engem fenti levelem megírására késztettek." Ezen „elbocsátó" sorokat Lukinich igazgató az Országos Széchényi Könyvtár 1928. évi jelentésében más, tárgyi]agosabb hangszerelésben ismételte meg: „Meg kell említenem néhány, a tisztviselői státusban történt változást is, amelyek szintén szerénységünknek

41 (!) beszédes bizonyítékai. Az 1927. évben alkalmazott önkéntes gyakornokok közül hármat — miután részükre belátható időn belül végleges alkalmaztatást biztosítani nem lehetett — elbocsájtottuk; ezek: dr. Hevesi András, dr. Fejős Imre és dr. Salamon István."

42 De alig múlt el egy-két hónap, Lukinich Imre igazgató álláspontja megváltozott: 1929. január 12-én Hóman főigazgatóhoz intézett fölterjesztésében hangnemet cserélve, kedvezőbb megoldási lehetőséget javasolt: „Van szerencsém mellékelten Méltóságodhoz Dr. Hevesi András kérését,

43 melyben az Országos Széchényi Könyvtár gyakornokául való további alkalmazását és szabadságidejének meghosszabbítását kéri, tisztelettel pártolólag (!) felterjeszteni."

44 Hóman Bálint főigazgató — bár elfogadta rövid időre az igazgató javaslatát — „hosszabb időre" szóló megoldást már nem volt hajlandó biztosítani Hevesi számára. Válaszában Hevesi András szabadságidejét külföldi tanulmányútja befejezéséig — 1929 május 17-ig ugyan meghosszabbította, de kérte Lukinich Imre igazgatót arra is, hogy közölje Hevesivel: alkalmaztatására jelenleg nincs semmi kilátás és „jövője érdekében" igyekezzék másutt elhelyezkedést találni.

45 Egy másik, apró jel is arról vallott, hogy Hevesi bizonyos mértékig kegyvesztett lett az OSZK-ban: 1929. április közepén Hevesi Sándornénak levelet írt a könyvtár olvasószolgálata,

46 melyben — udvarias hangnemben ugyan — de visszakérte a fia által kikölcsönzött és eddig vissza nem adott, magyar, angol és francia könyveket. Bár ez a könyvtár hivatali kötelessége volt, de mégis jelezte, hogy Hevesit nem tekintették már a Nemzeti Könyvtár kedvezményezett, a kutatók táborába tartozó könyvkölcsönzőnek. De Hevesi Széchényi Könyvtári tevékenységének megítélése nem volt olyan egyértelmű, mint ahogy az Lukinich igazgató vagy Hóman főigazgató megnyilvánulásaiból látszik. A Magyar Könyvszemle 1930. évi kötetében

47 Rédey Tivadar megfogalmazásában a következőket olvashatjuk: miután 41. Tehát most már nem a párizsi ösztöndíjas tanulmányút meghosszabbításának Hevesi András által „elmulasztott" kérése a bűn, hanem az ország általános szegénysége az ok. 42. Lukinich Imre: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának 1928. évi állapotáról. = Magyar Könyvszemle. 1929. 99 — 117. 1. 43. Sajnos, erről nincs másolat. 44. 31/1929. I. 12. sz. OSZK Irattár. 45. Lukinich Imre igazgató — minden ingatagsága ellenére — legalább próbálkozott taktikai lépéseket tenni Hevesi érdekében. De az egyre jobbra tolódó Hóman főigazgató már nyíltabban beszélt. 46. 212/1929. IV. 16., OSZK Irattár. 47. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtári osztályainak állapotáról az 1929. év második felében... III. Hírlaposztály. (írta) Rédey Tivadar. = Magyar Könyvszemle. 1930. 333-336. 1. 133