AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete
A csízió lemaradása a műveltebb rétegek ismereteitől már a 17. század első felében nyilvánvalóvá vált. Szükség mutatkozott tehát ezek igényeinek kielégítésére a téma korszerűbb feldolgozásával. Az ilyen munkákat lehet — a csízióval kapcsolatos vizsgálódásokat a központba állítva — annak ellenlábasainak tekinteni. Ezek — szemben a szinte szószerint megcsontosodott csízióval — állandóan lépést igyekeztek tartani az ismeretek gyarapodásával. Több generáción keresztül mindig újabb és újabb személyek akadtak, akik még korszerűbbet, még újabbat kívántak az olvasóknak nyújtani, így ezek az írások a szinte kanonikusán megdermedt csíziónak formailag is ellenlábasai voltak, hiszen szerkezetükben, szövegükben szinte állandóan változtak. E kiadványok természetesen — nyíltan vagy burkoltan — de minden esetre joggal bírálták a csíziót, amelyet azután az állandóan gyarapodó, korszerű ismeretek terjesztésével igyekeztek kiszorítani. Fröhlich, David: Galendarium perpetuum David Fröhlich Calendarium perpetuum c. munkája a legkorábbi példája a fentiekben a csízió ellenlábasainak nevezett kategóriába tartozó és nyomtatásban megjelent, hazai műveknek. Elsősége mellett még abban is eltér az összes későbbitől, hogy latin nyelvű. Ez egyrészt a nem magyar anyanyelvűek számára történő terjesztést tette lehetővé, akár az ország határain túl is, másrészt hangsúlyozza a szerző által számításba vett olvasói réteg igényesebb, műveltebb jellegét. A hazai tudománytörténet szempontjából igen jelentős kiadvány 1639ben látott napvilágot a bártfai Klöss-nyomdában. 4 Egyetlen ismert példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. 5 A hosszú barokk cím eleje is utal már a csízióval kapcsolatos témákra: „Calendarium perpetuum supplens vicém computi ecclesiasti atque oeconomici, ex quo non tantum dies cujusque mensis ratio vetus notandi tempóra per Cisio Janum. ..". Valóban, a teljes egészében latin nyelvű kiadvány elején (A 2 a—B 3 b) található öröknaptár második rovata a hagyományos és nemzetközi „Cisio Janus" napokra bontott szótagjait tartalmazza. A táblázat viszonylag csillagászatilag is igényes, mert pl. a Nap keltét és nyugtát percre pontosan megadja. 6 Ezt követi az ennek a táblázatnak használatára készült útmutató (B 4 a—CJb). Az 1639 és 1800 közötti 162 év változó ünnepeinek jegyzéke (Cib—C 4 a) után — a kor igényeinek megfelelően — az egyes ünnepekre rendelt evangéliumi szakaszok első sora olvasható (C 4 a—Djb), majd pedig a Hold változásainak népszerű ismertetése (Djb—D 2 b). A földműveseknek szóló és hó4. Bibliográfiailag leírta Fazakas József: Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1963-3964, 131. 1. 5. Jelzete: RMK. II. 535a. — Az első kötéstábla belsejében latin nyelvű, kézírásos ajánlás olvasható, amely Lippay György esztergomi érseknek szól, míg a hátsó szennylevélen — a „Stabat mater" szövege felett — 1648. évi gazdasági feljegyzések olvashatók Abaújvárról. 6. Az időpontok kb. a 49° földrajzi szélességre érvényesek, így azok tehát Fröhlich szülőföldje és a nyomtatvány megjelenési helye, vagyis a Felvidék számára készültek. (Ifj. Bartha Lajos szíves közlése.) 438
