AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Az elméleti munkaközösségek (szakbizottságok) irányítását 1956-ban a Módszertani Osztály vette át. 1957-ben e szakmai együttesek a Könyvtárügyi Tanács akkor létrejött szakbizottságaiba olvadtak bele. A Könyv- és könyvtártörténeti munkaközösségek az előző években megszervezett csoportokban folytatták munkájukat, azzal a különbséggel, hogy 1956-ban nem történt említés a „felszabadulás utáni kor" közösségének munkálatairól.

96 A bibliográfiai tevékenység — részben az illetékes osztály tervmunkájaként, részben munkaközösségi alapon realizálódva — ugyancsak megállapodottabb képet mutatott. Folyamatosan dolgoztak az 1921-től 1935-ig, illetve az 1945-től 1954-ig terjedő magyar könyvészet kötetein — hivatali munkában és célhiteles támogatással is. 1956 őszén — a Főbizottság felkérése alapján — leállították az előbbi korszak munkálatait, és minden erejüket az 1945 —1954-es kötet szerkesztésére fordították.

97 A magyar hírlapés folyóiratbibliográfia 1945—1954-es kötete 1956-ban már meg is jelent a Művelt Nép kiadásában.

98 Sikerült Az Országos Széchényi Könyvtár magyar nyelvű újkori kötetes kéziratainak katalógusa c. kiadványt 1955-ben befejezni és 1956-ban közreadni.

99 1955-ben — akadémiai segítséggel, a kéziratos dokumentumok további feltárása érdekében erőteljesebb ütemben folytatódtak az OSZK újkori latin nyelvű kötetes kéziratait bemutató katalógus — 1949-ben megkezdett — munkálatai, valamint az RMK új kiadásának előkészítése is. A kéziratbibliográfiák sorában 1956-ban új témaként jelentkezett az OSZK kéziratos zeneművei katalógusának összeállítása.

100 Tervszerűen dolgoztak mind a két évben az 1848/49. évi plakátok és aprónyomtatványok annotált bibliográfiáján. Új vállalkozásként jelentkezett 1956-ban az országos ősnyomtatványkatalógus összeállítása — a Könyvtártudományi Főbizottság által elfogadott elvek alapján. A kéziratbibliográfia, a magyar dráma-, színház-, film- és tánctörténeti bibliográfiára a munkaközösségek nem kaptak akadémiai céltámogatást, így ezek munkálatai cssk a tervbe állított időkeretben folytatódhattak. Külön ki kell emelni a nagyobb vállalkozások közül a Repertoire International des Sources Musicales (RISM) munkálataiba való bekapcsolódást, a nemzetközi együttműködésben készülő feltárásba történő, 1956-tól már aktív részvételt. Az OSZK bibliográfiai tevékenysége az 1953-as év negatív tapasztalatai alapján egyre jobban átformálódott. Az ajánló bibliográfiák mindinkább 96. Változás történt az egyik munkacsoport vezetésében: 1955-ben a „Kéziratosság korá"-t feltáró csoport Mezey László helyett Hajdú Helga irányításával dolgozott. 97. L. az 1956. évről szóló beszámolót. 98. DezsényiBéla—Falvy Zoltán—Fejér Judit: A magyar sajtó bibliográfiája 1945— 1954. Bp. 1956, Művelt Nép. 1951. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 36.) 99. Az Országos Széchényi Könyvtár magyarnyelvű újkori kötetes kéziratainak katalógusa. 1 — 3. köt. (Összeáll, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának dolgozói.) Bp. 1956, Házi soksz. 3 db. 100. Válasz a Könyvtártudományi Főbizottság kérdőívére, 1956. január 10-i dátummal. A kérdéseket a könyvtárban végzett tudományos munkára vonatkoznak. OSZK Irattár 865-07/A-1/1956. sz. — A könyvtár ugyanazon évi tervében a téma nincs jelezve. 168