AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

tudományos kutatás, a tájékoztatás és a könyvtári feldolgozó munka céljára — válogatva gyűjti: — az alapvető marxista—leninista műveket; — 'az egyetemes emberi kultúra kimagasló irodalmi és szakirodalmi értékeit: a Föld megismerésének történetét, a társadalom és kultúra fejlődését és megismerését tárgyaló alapvető műveket, a világirodalmi jelentőségű és hatású írók műveit, a tudománytörténet alapvető összefoglalásait (e műveket a könyvtár lehetőleg kritikai kiadásban, az adott országban ismert világnyelveken — orosz, angol, francia, német, spanyol — törekszik megszerezni); — a segédkönyv jellegű irodalmat: szótárakat, adattárakat, névtárakat, bibliográfiákat, ikonográfiákat, katalógusokat és tudományos ismereteket rendszerező összefoglaló műveket; — a könyvtári munka korszerűsítéséhez szükséges könyvtártani, könyvtárügyi és informatikai szakirodalmat. A nemzeti könyvtárak állományának történeti alakulása közben mindig az adott ország kulturális termékeinek a gyűjtése volt a domináns tényező. De nem volt olyan korszakuk, amikor külföldi anyaggal ne gyarapodtak volna; hol jobban, hol kevésbé. így a külföldi irodalom is valamennyi nemzeti könyvtárban számottevőnek tekinthető. A nemzeti könyvtár a hazai anyagban általánosnak tekinthető, ám helyes, ha az általános gyűjtőkörön belül megtalálja a maga specifikus feladatait, ily módon kapcsolódik be a hazai gyűjtőköri együttműködésbe, a hazai és nemzetközi információs rendszerekbe, vagyis alapvető nemzeti könyvtári feladatain túl — az ország könyvtári rendszerének részeként — meghatározott szakterületeken, tudományterületeken szakkönyvtári feladatokat is ellát. Csak a metafizikusán, dialektikusan gondolkodni nem tudók látnak feloldhatatlan ellentmondást abban, hogy az általános gyűjtőkörű könyvtár tudományos bázisán és formai keretei között szakkönyvtári funkciók bontakozhatnak ki. A nemzeti könyvtár jellegéből következik, hogy a hazai dokumentumokban jár legközelebb az érdemi teljességhez, így az adott ország történelmének, irodalmának minden más könyvtárhoz képest legteljesebb gyűjteményével rendelkezik, az ország történelmével, kultúrájával foglalkozó „nemzeti tudományok" számára nélkülözhetetlen ismeret- és információs forrás. A szaktudományi kutatás érdekében kifejlesztendő szakkönyvtári funkció azonban megköveteli, hogy a nemzeti könyvtár az adott ország irodalomtudományának, nyelvtudományának és történettudományának műveléséhez szükséges külföldi szakirodalmat válogatva gyűjtse, mert ez teszi lehetővé az ország történeti fejlődésének az európai és különösen a kelet-közép-európai fejlődésbe való szervesebb beillesztését, a marxista történeti összehasonlító módszer alkalmazását. A szocialista országok marxista kutatói a nemzeti történelmi és kulturális hagyományoknak és emlékeknek a nemzetközi perspektívajú, tehát az egyetemes emberi haladás folyamatába ágyazott kutatását, feldolgozását akarják megvalósítani. Ehhez kell a nemzeti könyvtár állományának a gyűjtésben biztosítani a külföldi szakirodalmat is intellektuális háttérként. Elképzelhetetlen továbbá, hogy a nemzeti könyvtár ne gyűjtse a legjelentősebb külföldi könyvtörténeti szakirodalmat, valamint a könyvtörténet muzeális értékű jelentős, egyetemes jellegű emlékeit. 7 OSZK Évkönyve 97