AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudósaink II. Weszprémi István (1723—1799) és orvostörténeti műve

tesznek ki a numizmatikai részek.

244 A laza kapcsolásokra néhány példa: Olaszországi orvosról beszél a cikkelyben, s már nem is lap alatt, hanem a főszövegben folytatva felemlíti (önálló „cikkelyben" leírja) a többi olasz földről hazánkba került orvosdoktor életét és működését, számszerint még 12-t. Sőt a cikkely még ezzel sem ér véget, újabb áttéréssel az orvosi működés és a kánonjog történeti viszonyát tárgyalja.

245 Vagy a következő cikkelyben Apáti Miklósnál említi, hogy az a Tótfalusi-féle bibliák ügyében tevékenykedett. Ezzel aztán át is tér a bibliafordítások tárgyalására.

246 A százakba sorolástól itt már messze eltávolodott szerzőnk. Ügy gondoljuk, nem további adatok hiánya miatt nem jelentetett újabb kötet(ek)et Weszprémi, hanem a folytatás lehetetlenülése miatt. Mivel pedig a nem orvostörténeti anyaga közt nagyon sok érdekes és fontos történeti adat is akadt, s a bécsi udvar németesítési politikája ellen fellépő nemesi (és talán polgári) mozgalom áramába is belekerült, fontosabbnak érezte, hogy búvárlásait a csak magyar nyelven olvasó közönséggel is megismertesse. Erről számolunk be a következő fejezetünkben. 4. „A valóság egész világosságra hozattassék." öregkori virágzás Weszprémi kezében egyre több olyan adat gyűlt össze, amely nem volt kapcsolatban az orvostörténettel. Ezek egy részét — miként előző fejezetünkben láttuk — becsempészte a Succinta. . . köteteibe, közülük azonban többet önállóan is megjelentetett. Az Allergnädigst Privilegirte Anzeigenben cikk jelent meg tőle a magyarországi szőlőtőkéken növekedett aranyról.

247 Weszprémi angliai tartózkodása során megvizgáltak egy ilyen növényi eredetű „aranyat", természetesen negatív eredménnyel. A vizsgálat lefolyásának leírását elküldte a folyóiratnak, mely azt Antwort auf das an die Gesellschaft eingeschichte Schreiben, wider die Existenz des vegetabilischen Goldes in Ungarn címmel közölte 1773-ban.

248 A következő évben ugyancsak az Anzeigenhen jelentetett meg cikket Mátyás-kori orvosainkról.

249 A folyóiratban a Succinta első kötetét Czirbesz Jónás András méltatta, közben a szerzőről is írván.

250 Ugyancsak német nyelven jelent meg az Ungarisches Magazirib&n a magyar nyelvű bibliafordításokról az orvoséletrajzokban latinul megírt rész Von Ungrischen Übersetzungen der heiligen Schrift címmel.

251 Közben azonban Magyarországon nagyon fontos politikai események 244. Vö. Tóth András: A numizmatikus Weszprémi István. — Orvosi Hetilap, 1973, 34. sz. 2055-2058. 1. 245. Succinta. . . IV. 1-15. 1. 246. Apáti Miklósról és a debreceni lelkészekről fennmaradt adatgyűjtése is. (OSZK, Fol. Lat. 3176.) 247. 1772, 358-360, 366-368. 1. 248. 1773, 78-80. 1. 249. 1774, 89- 91. 1. 250. 1775, 265-268. 1. 251. III. Bd. Pressburg 1783. 491-501. 1. 555