AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

gua-cég. A Kelemen-nyomda által készített 116 lap terjedelmű évszám nélküli kötet 1946-ban került kötelespéldányként beszolgáltatásra.

142 Tartalma a következő: Mi az álom? (3—8.) — Hányféle álom van? (8—13.) — Csillagképek és azok jelentése (13—18.) — Történelmi álmok (18 — 24.) — Az álmok jelentése ABC-sorrendben (25 — 115.) — [Tartalomjegyzék] [116.]. Mint annyi más álmoskönyv esetében, itt is csak egy fejezet hozható kapcsolatba a csízióval: „Csillagképek és azok jelentése". Ez is az annyira kedvelt témát tárgyalja: milyen sorsa és tulajdonsága lesz az egyes csillagjelek alatt születetteknek. Szövegében nem hasonlít a csízióra, de még a fentiekben ismertetett többi, hasonló írással sem, mert itt minden vonatkozásban csak szépet és jót, vagy legalább is közömbös dolgokat ígér az óvatos „jós". összefoglaló a csízió utóletérői Az eddigiekben az elvárhatónál feltehetően nagyobb teret kapott a kiadványok tartalmi ismertetése. Ennek magyarázatául szolgáljon az a szándék, hogy az olvasó világosan láthassa, milyen jellegű kiadványba épültek bele a csízióval kapcsolatos témák, ill. elemek. Bár az áttekintés — amint ezt már eddig is többször hangsúlyozni kellett — a sok, nyilvánvalóan elveszett nyomtatvány miatt távolról sem lehet teljes, mégis feltehetően viszonylag elég jól érzékelhető kép állt elő a leírások nyomán. A tartalmi felsorolás a fentieken túlmenően hasznosnak tűnt az egyes kiadványok közötti összefüggés bemutatására, valamint a hasonlatosságok, ill. különbözőségek illusztrálására is. Ugyancsak részletesebb megtárgyalásra kerültek a bibliográfiai részletek. Nem történt véletlenül ez sem. Indítékul ehhez az szolgált, hogy helyesnek látszott egyetlen kiadványtípuson belül különböző keresztmetszeteket adni: Milyen fokú az 1920. évvel záródó nemzeti bibliográfiánk ciklusainak teljessége? Milyen módszereket alkalmaztak a ponyvakiadók az önköltség csökkentésével párhuzamosan a választék bővítéséhez az első világháború előtti és utáni évtizedekben ? Milyen változás állott be a kiadói elképzelésekben e területen a két világháború között ? Hogyan foglalkoztatták a nyomdákat? Miként használták az illusztrációs anyagokat? stb. Természetesen sem a szempontok felsorolása, sem azok megválaszolása nem történt a teljesség igényével. Ezt a tényt nem lehet eleget hangsúlyozni, jóllehet a korlátozott szándék említése ennek az írásnak keretében már szinte unalomig ismétlődik. Mindezek ellenére jellegzetes példák, fejlődési és átalakulási irányzatok stb. bizonyára felismerhető formában és az ez iránt érdeklődők számára használható módon kerültek ismertetésre. A leírásoknak a fentiekben magyarázott és különben túlhangsúlyozottnak tűnhető szempontjaihoz tartozik még az is, hogy ez alkalommal — a csízióról korábban írt három tanulmánnyal

143 szemben — csakis az OSZK állományában felderített példányok kerültek bemutatásra. Ez a megoldás is alá kívánja húzni a teljességre való törekvésről eleve történt le142. OSZK jelzete: 157.324. — 136. jegyzet: Magyar Könyvészet i. h. és Sándor István i. in. 3132. sz. 143. 1 — 3. jegyzet. 510