AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

Visszatérve erre az 1916. évszámai kiadásra, az említett példányt a nyomda 1924-ben szolgáltatta be kötelespéldányként, így azt tehát nyolc évvel korábbi évszámmal ekkor nyilván újra lenyomtatták. A kiadvány tartalma: Előszó (3—4.) — Az álmok megfejtéséről (5—6.) — Az álmok magyarázata (7—52.) — Szerencsés és szerencsétlen napok (53.) — A hónap jelentőségei (54—61.) — Csillagászati évszakok (62.) — Nap- és holdfogyat­kozások (62.) — A kártyavetés művészete (63—64.) — A planétákról (65—67.) — A nap kezdete (68.) — Az időjóslás a holdfényből (68.) — Jós­lás a kézből (68—73.) — Babonás dolgok (74—75.) — Tüsszentések felke­léskor (75.) — Színek félálomban (76.) — Mikor lesz időváltozás ? [77—78.] — A ló nevelése és ápolása [78—80]. A fentiekből kiviláglik, hogy e kiadványban nem kevesebb, mint kilenc fejezet is tartalmi kapcsolatban áll a csízióval. Elolvasásuk után azonban megállapítható volt, hogy ezek közül mindössze három szövege származik közvetlenül abból: ,,A nap kezdete", ,,Az időjóslás a holdfényből" és ,,Mikor Jesz időváltozás?". Az első két rész már magában a csízióban is rövid, itt azután további kihagyásokat is szenvedett. Ennek ellenére eredete félre­ismerhetetlen: a csízió „A napnak kezdetéről", „Jövendő időnek állapotja" és „Paraszt embernek regulái" c. fejezetei. A legutóbbiból viszonylag csak kevés került átvételre. Az Eisler-féle álmoskönyv többi, hat része csupán tartalmi összefüggést mutat a csízióval, de már sokkal modernebb fogal­mazásban. További, kisebb kapcsolat azonban még így is megfigyelhető, így ,,A hónap jelentősége" c. részben minden hónap végén olvasható adatok (pl. a holdhónap és a nappalok, ill. éjszakák hossza) megfelel a csízióban olvashatókkal. E fejezet illusztrálására szolgáló 12 illusztráció mérete átla­gosan 35X72 mm: bal oldalán külön áll a csillagkép, a jobb oldalon pedig a nagyobb hónapkép (32—43. ábra). Ezek azonosak a következőkben is­mertetendő Bíró-féle nagy álmoskönyvben találhatókkal, bár név szerint sem a nyomda sem a kiadó nem azonos a két kiadványban. Az Eisler-féle nagy álmoskönyv a továbbiakban is kapósnak bizonyul­hatott, és a 120 éves öreg Földvári Álmos bácsi örökifjúnak, mert az utóbbi nevével évszám nélkül 1944-ben a Magyar Könyvkiadó hetedik kiadásban jelentette meg új borítékban a címében is módosult Gsíziós képes nagy álmos­könyv-et (44—45. ábra). 100 Összevetve ezt a hetedik kiadást a fentiekben említett hatodikkal, megállapítható, hogy a címlaptól eltekintve az első 64 lap azonos szedésről készült. Feltehető, hogy 1916-ban nagyobb mennyi­séget nyomtattak ebből, amelyet azután előbb 1924-ben változatlan évszám­mal, majd húsz évvel később címlapváltozat formájában jelentettek meg. Űgy tűnik, hogy e régi nyomat utolsó, ötödik ívéből nem állt már megfelelő mennyiség rendelkezésre 1944-ben, így annak szövegét újraszedték, ill. nyomtatták. Ennek során ,,A planétákról" szóló részbe betoldották az év­számokat, hogy az 1879 és 1941 között születettek közül melyik évjárat melyik bolygóhoz tartozik. A „Jóslás a kézből" c. részhez pedig 90X66 mm méretű tenyérrajzot mellékeltek illusztrációként (46. ábra). A kiadvány legvégéhez a 81—88. lapokon félív terjedelemben „Naptári napokhoz kötött babonák" címmel új fejezet került, amely témájában erősen közelíti a csí­100. OSZK jelzete: 155.167. 31 OSZK Évkönyve 481

Next

/
Oldalképek
Tartalom