AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

elődei — viselte Nostradamus nevét,

83 a következőkben ismertetésre kerülő kiadvány ebben eltér elődeitől, mert helyette a „Csízió, vagyis minden jóslás tudománya" szavakkal fejezi be a címet, amely alatt 54X84 mm méretű képen munkaasztal mellett ülő távcsöves csillagász látható (17. ábra). Összevetve ezt a nyomtatványt a fentiekben részletesen ismertetett 1905. évi kiadással, a következő azonosság, ill. eltérés állapítható meg. Az „Előszó" teljesen, míg az „Alommagyarázatok abc-rendben" csaknem azonos. Elmaradt a későbbiekben a „Képekben kifejezett álmok" és a „Jegyzéke a szerencsés és szerencsétlen napoknak". A két következő rész — ha jóval hátrább téve is — de pontosan átvételre került: „Csillagjóslás hónapok szerint mind a két nem számára" (133—137.) és „A kártyavetés mestersége" (164—165.). Az 1905. évi kiadvány összes többi része elmaradt. A címben érzékelhető változtatás tehát jelentős tartalmi átalakítással párosult. Miután azonos szöveggel és illusztrációval, de más szedésben ugyancsak évszám nélküli, de 170 helyett 180 lap terjedelmű kiadása is ismeretes,

84 érdemes a „csízió" szóval jelölt függelék tartalmát együttesen áttekinteni. Ezt megelőzően azonban szükségesnek tűnik a két kiadás legalább hozzávetőleges datálása és sorrendjüknek megállapítása. A 170 lap terjedelmű helyesírása (arcz, czél stb.) és tipográfiája régiesebb, mint a 180 laposé (arc, cél stb.). Méhner nevével 1935. évvel bezárólag jelentette meg naptárait a Franklin Társulat. Miután a nagy álmoskönyv átdolgozására 1923. esztendőt követően került sor, de még Méhner cégérével, a két kiadás e két év között jelent meg: előbb 170, majd 180 lap terjedelemben. „A csízió, vagyis minden jóslások tudománya" című függelék tartalma tehát a következő: (Az első lapszám a régebbi, a másik a későbbi kiadásé.) Elöljáró beszéd (117 — 118., ill. 124—125.), A csillagjóslás eredete és mibenléte (118—119., ül. 125—127.), A csillagjóslás a múltban ós jelenben (120— 123., ill. 127 — 131.), A horoszkóp. (Születési csillagkép.) (123 — 129., ill. 131 — 136.), A csillagképek, házak és bolygók jelentése (129 — 132., ill. 136—140.), Csillagjóslás hónapok szerint mind a két nem számára (133— 137., 141 — 145.), Arcisme. (Fiziognomia.) (138 — 150,. ill. 146 — 158.), A kézből való jóslásról (150—163., ill. 158 — 172.). Az „Elöljáró beszéd"-ben szó esik a „világháború"-ról, amely csak megerősíti a fentiekben tett datálást. Különben is figyelemreméltó ennek szövege, mert az rendkívül jól jellemzi a csízióval, de általában a népies jóskönyvekkel kapcsolatos álláspontot e század húszas-harmincas éveiből. íme néhány idézet belőle: „A téves eszmék, babonák és ábrándok ezen óriási s nagyon tarka tömegéből sok még máig is fenn tudta magát tartani. Fennmaradtak pedig azért, mert egy-egy részletük, eltekintve a közreműködő átörökölt hajlamoktól, többé-kevésbé valószínűnek bizonyult. Másrészt mivel a belőlük kisarjadzott igazi tudományok, mint pl. a csillagjóslásból eredő csillagászat, az alchimiából származó vegytan .. . még ma is bizonyos érdeklődést keltenek egykori őseik iránt. 83. Ez a hivatkozás természetesen a vásárlók érdeklődését volt hivatott megnyerni, mert szövegszerűen semmi sem került átvételre a neves, 16. századi, francia jós írásából. Az is lehet, hogy az összeállító kívánta magát e híres névvel jelölni. 84. OSZK jelzete: OB 39.296. 470