AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

lalatosság. — II. Foglalatosság a faiskolában és gyümölcsöskertben. — III. Foglalatosság a szőlőben. — IV. Foglalatosság a zöldséges kertben. — V. Virágszoba, narancstermesztő és mulató kertbéli foglalatosságok. — VI. Szántóföldbeli és réti foglalatosság. — VII. Marha és méh tenyészet. — VIII. Halastó, vadászat és erdei foglalatosság." Ugyanezt a szöveget sorról sorra pontosan utánaszedték ugyancsak Kassán Werf érnél már két esztendőre rá, vagyis 1834-ben,

53 ami egyértelmű jele a könyvsikernek. Ennek ellenére a mű más kiadásáról nem tud a magyar nemzeti bibliográfia. Több jel is utal arra, hogy nem Magyarországon írt műről van szó. Elég csak arra a rendkívül igényes és hazánkban általánosan gyakorlatilag aligha igénybevett tanácsokra gondolni, amelyek a „narancstermesztő és mulató kertbéli foglalatosságok"-at ismertetik, meglehetősen kiadósan. Ezek után nem jelentene meglepetést, ha ennek a névtelenül közreadott műnek eredetijét fel lehetne lelni valamelyik német nyelvű könyvben. A csízió ellenlábasaiként legutóbb ismertetett kiadványok már mind szervesebb részét képezik a szorosabb értelembe vett, magyar, mezőgazdasági irodalomnak, így ebben az irányban továbbhaladni értelmetlen lenne, hiszen az egyre messzebb vinne az eredeti témától, a csíziótól.

538 Késői kritika A fentiekben már szó esett a csízió 17. —18. századi kritikájáról. Nyilvánvaló, hogy minél meghaladottabbá vált a megmerevedett szövegű csízió, annál jogosabb, széleskörűbb és hangosabb lett annak bírálata. Ennek nyomon követése lépésről lépésre az egész 19. század során olyan messzemenő lenne, hogy arra nem lehet vállalkozni. Mégis az írások közül egyet érdemesnek tűnik kiemelni, hiszen a 19. század végén önálló kiadványként, teljes terjedelmében a csíziót kritizálja. Sajátos ráadásul még annyiban is, hogy mondanivalóját verses formában adja elő: ,,A csízió minden bölcsességnek forrása, vagyis hogy kúrálta kódissá Panna asszony az ő egész falamiliáját? A magyar népnek versekben megírta Váradi Antal." (16. ábra.) Már a címből kiderül, hogy népieskedve a falusi lakossághoz kíván szólni, annak Budapesten elképzelt nyelvén (pl. „falamiliáját"). A 24 nyolcsoros versből álló ,,tanítóköltemény" arról, miként tette tönkre Csekő Panna asszony egész családja egészségét, azzal, hogy a csízió, ez ,,az istenverte, népbutító füzet, mely a garastokért ámítással fizet" tanácsait megfogadta, és annak pontos betartásával kuruzsolt, mert abban szentül hitt. A „csízió" örve alatt Váradi általában a babonás, egészségi tanácsokat ostorozta, hiszen az általa a ,,csízió"-ból idézett mondatok abban nem lelhetők fel. Rendkívül primitív gyógyítási javaslatok ezek, amelyek olyan naivak és együgyűek, hogy azok még a magyar csízió — különben nem túl 53. Petrik II. 318. - OSZK jelzete: 311.900. 53a Ilyen pl. plessi Plessing József névtelenül kiadott és az ún. mezőgazdasági kalendáriumok csoportjába tartozó műve: Magyar mezei és házi gazdaságnak kalendáriuma az esztendőnek 12 hónapjaira, amelyet Weingand 1796-ban Pesten jelentetett meg (Petrik I. 869 és III. 111.). 461