AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete
gazdasági feladatokról van szó. — „XIII. A négy elementomokról." (Dia—D 2 a) A csízió XVII. fejezetét Vácott a korszerű természettudományos ismeretekkel kibővítve jelentették meg. — „XIV. A 4féle komplexiók tulajdonságaikról." (D 2 a—D 2 b) A csízió XVIII. fejezete lerövidítve és a csillagoknak tulajdonított hatások mellőzésével került átvételre. — „XV. A gőz-környékről." (D 3 a—-D 3 b) Új szöveg. — ,,XVI. A 12 hónapokban következendő idők állapot ja meghatározása némely napok járásaiból. Praktika." (D 4 a—D ? a) A csízió XXVI. fejezete erősen csökkent terjedelemben, csak az időjárásra korlátozva került átvételre. — „XVII. A paraszt emberek regulái az időnek váltakozásairól." (D 7 b—Exb) A csízió XXXII. fejezetét alaposan átalakították. Barométerrel és más, új szempontokkal korszerűsítették. A meteorológiai tüneményeket részben a várható időjárás szerint csoportosították és összevonták. — „XVIII. A télnek és nyárnak más jeleiről." (EJb—E 2 a) Új szöveg. — „XIX. A holdfertályok ismeretéről." (E 2 a—E 3 a) A csízió XII. fejezetének szövegét kicsit átfogalmazták és nagymértékben kibővítették. — ,,XX. A díszes erkölcsöket oktató rövidmagyar ethikáról. XXI. Miképpen éljen az ember, hogy egészsége fenntartasson. XXII. Az utolsó szükségben fetrengő ember-társainkhoz való segedelmekről. XXIII. A szőlőművelésre való bevezetésről. XXIV. A bormesterekről, vagy a borokkal való bánásnak módjairól. XXV. Holmi elegyes, de egyszersmind hasznos aprólékságokról. XXVI. Holmi zsibvásári közjók értekezéséről." (E 3 a—-G 8 b) Az utolsó hét fejezet szövege a csízióból mind ismeretlen. — „XXVII. A lovakról, barom és baromfiakról." (H^— I 3 b) A csízió végén álló egyik fejezetnek egy része került átvételre a 47 pontban összefoglalt szöveg első 35 pontjában. — „XXVIII. A fontról és más mértékekről. XXIX. Magyar- és erdélyországi arany, ezüst folyópénzekről. XXX. A chronológiáról, azaz a régi magyar királyok időrendjéről. XXXI. Az országos vásárokról." (I 3 b—K 2 a) Új szöveg mind a négy fejezet. — A tartalomjegyzéket még öt táblázat követi, amelyek a pénznemek átszámítását voltak hivatva megkönnyíteni (K 2 b—K 8 b). A fenti áttekintés után megállapítható, hogy a Huszonöt esztendőre szegődött házi s mezei szolga beosztásában határozottan felismerhető a csízió követése, amelyből — ha többségében nem is kritikátlanul, de — jelentős szövegrészek is átvételre kerültek. A kötet összeállítója nyilván azon fáradozott, hogy a hagyományos csízióból minden olyat átemeljen, amit a korabeli ismeretek alapján még elfogadhatónak ítélt. E kritikus magatartása során az elhagyás és átalakítás mellett igen jelentős kiegészítésekkel is élt. A teljesen új szövegek is tekintélyes hányadát adják az új könyvnek. Ezek közül számos elem az egyetlen évre szóló naptáraknak hagyományos alkotórésze volt évszázadokon keresztül, mint amilyen pl. az országos vásárok jegyzéke, vagy a magyar uralkodók névsora. Hasznos tanácsok igyekeztek a földművelőknek (pl. a szőlőről, a borról), ill. mindenki számára fontos, elsősegélyszerű egészségi útmutatásokkal (pl. XXI., XXII. fejezet) segítségül szolgálni. A csízió asztronómia-központú szemléletét tudatosan félreértve (pl. a csízió szó nem is olvasható a könyvben egyetlen egyszer sem), kora természettudományos felismeréseit igyekezett a kötet közkinccsé tenni (pl. az „időszámlálásról", a Földről szóló fejezetek). A napi életben hasznos és szükséges tanácsokat (pl. XXV. és XXVI. fejezet) a kor meglehe29 OSZK Évkönyve 449
