AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

1756. január 22-én kelt és Magyarországnak szóló királyi rendelet is.

27 Ez utasította a helytartótanácsot, hogy intézkedjék a nyomdászoknál a kiadandó naptárak témájának megrostálása ügyében. Négy napra rá, vagyis január 26-án ez már meg is történt. Eszerint tartózkodni kell attól, hogy mindenféle alaptalan és néha erkölcsromboló történet, továbbá az érvágásra, orvosságvételre, haj- és körömvágásra, szerencsés és szerencsétlen napokra vonatkozó haszontalan és alaptalan megjegyzés és figyelmeztetés kerüljön bele a kalendáriumokba.

28 Egyes nyomdászok kötelességtudóan engedelmeskedtek is e rendelkezésnek, amit kiadványukban külön is hangsúlyoztak. Ilyen tartalmú szöveg olvasható a „Kegyes olvasóhoz!" címzéssel pl. a győri Streibig-féle műhelynek 1757, ill. 1758. évre szóló kalendáriumában.

29 A naptárakra vonatkozó intézkedés elvben nyilván érvényes volt az öröknaptárakra, így a csízióra is. De mint annyi más hatósági rendelkezés abban az időben — legyen az bármilyen üdvös és jószándéktól indíttatott is — ez sem tudta kiszorítani a népkönyvekből az általuk felsorolt hiedelmekre vonatkozó ,,jótanácsokat". A kalendáriumok és csíziók olvasóközönségének műveltsége és érdeklődése ugyanis messze alatta maradt az adminisztratív rendelkezések meghozói szellemi szintjének. A nyomdászok és kiadók számára pedig — miután a hatósági ellenőrzés nem volt következetes és szigorú — fontosabb volt a vásárlók igénye, mint a rendelet betartása, hiszen a hasznot számukra csak az előbbi biztosította. így azután az 1756. évi királyi rendelet inkább csak mint a felülről jövő felvilágosodás egyik jele, és nem mint a gyakorlatban a babonák elleni küzdelemben tartós hatást hozó intézkedés értékelhető. 1774-ben újabb próbálkozás történt a naptárak „gyomtalanítására". Hell Miksa, a neves csillagász javaslatot dolgozott ki tudományos akadémia alapítására, valamint ezzel párhuzamosan ennek az intézménynek gondozásában tudományos szempontból is igényes kalendárium kiadására. Ez lett volna Magyarországon az egyetlen engedélyezett naptár, amellyel nagy olvasottsága révén igen kedvezően lehetett volna a közműveltséget befolyásolni. Azonban ez az adminisztratív „felvilágosítás" még mint terv elhalt a különböző hivatalok véleményezése alapján.

30 Huszonöt esztendőre szegődött házi s mezei szolga Visszatérve a csízió ellenlábasaira, Lippay műve utoljára a 18. század derekán látott napvilágot. Ugyanakkor a hagyományos csíziót ezekben az évtizedekben sűrűn egymást követő kiadásokban jelentették meg Landererék. A század végén akadt azután egy névtelenül kiadott mű, amely kísérletet 27. Budapest, Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Benigna mandata (C 13). — Későbbi kivonatos, kéziratos másolata: OSZK Fol. Lat. 855. 4. 1. 28. Schermann Egyed: Adalékok az állami könyvcenzúra történetéhez Magyarországon Mária Terézia haláláig. Bp. 1928, 33. 1. 29. OSZK 1096/1757, Aib lap latinul, ül. OSZK 1496/1758, Aib lap magvarul. 30. Magyar Könyvszemle 1941, 236-239. 1. 447