AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

Johann Brewer személyéhez (valós adatok hiányában) még egy legenda fűződött: Korabinsky János Mátyás szerint Brewer doktor tanulmányai végzésekor nagy barátságba keveredett Breitkopf lipcsei nyomdásszal, kezdő korában pénzzel is segítette őt, aminek fejében a Brewer-nyomdát Németországból a legszebb új betűkkel látták el.

148 Gulyás azzal cáfolta Korabinsky állítását, hogy Johann Brewer az 1660-as években tanult Wittenbergben, Bernát Christoph Breitkopf, a lipcsei Breitkopf-nyomda alapítója pedig 1695-ben született.

149 Lehetséges, hogy a félreértést egy lipcsei könyvkiadó és könyvkereskedő, Johann Breuer személye okozta: Korabinsky azonos névhez hozzákapcsolta saját korának híres lipcsei műhelyét, a Breitkopf-nyomdát. Véleményünk szerint az sem teljesen kizárt, hogy a lőcsei és lipcsei Johann Brewer egy és ugyanazon személy. Az időpontok nem mondanak ellent egymásnak: Johann 1672-ben még Kassán orvos, a lipcsei Johann Breuer pedig 1674 —1681 között Johann Fuhrmann nevű társával együtt könyvkiadó-könyvkereskedő, 1681-ben bekövetkezett haláláig.

150 Németországi származású, Magyarországon letelepedett családoknál nem volt ritka a visszavándorlás; az 1670-es évek elején az erőszakos ellenreformáció miatt is elhagyhatták német anyanyelvű protestánsok az országot. A kérdés megnyugtató eldöntéséhez sajnos nem rendelkezünk adatokkal. Akárhol is élt Johann Brewer, nem tartjuk valószínűnek, hogy a lőcsei nyomda működésére közvetlen befolyást gyakorolt volna. A továbbiakban már csak a nyomda tényleges irányítójáról, Sámuelről lesz szó. Samuel az 1660-as évek végétől három évtizedet élt szülővárosában, és apjához hasonlóan nagy politikai karriert futott be. Pályafutása 25 éves korában, 1670-ben kezdődött, amikor a képviselőtestület tagjává választották. Négy év múlva már képviselőtestületi elöljáró lett. Járatos lehetett katonai kérdésekben is, hiszen 1670-ben Lőcse polgári őrségének egyik hadnagya volt.

151 Hosszú politikai pályájának egy célja volt: az evangélikus vallás védelmezése az erőszakos ellenreformációtól. Viselt tisztségein kívül már az 1670-es években ilyen irányú felelős megbízásokat kapott. 1671. április végén, amikor Bársony György szepesi prépost először jelent meg Lőcsén, az egykori ferences kolostor átadását követelve, Samuel Brewer vitte a város segélykérő üzenetét Kassára, Spankau tábornokhoz. Spankau Sámuel Brewer által azt üzente Lőcse városának: ha nem teljesítik a prépost követelését, katonaságot küld rájuk. így aztán a prépost feltörette a kolostor zárait, ós erőszakkal lefoglalta a kolostort a katolikus egyház javára. A tanács a lakosság zavargását csak nagy nehezen tudta lecsillapítani. A kolostort két hónap múlva a Szepesváraljárói Lőcsére költöző jezsuiták kapták meg. Samuel Brewer tagja volt 148. Korabinsky János Mátyás: Geographisches-historisches Lexikon von Ungarn. Pressburg 1786. Lőcse híres szülötteiről, a Brewer-családról: 372 — 373. p. Korabinsky állítását átvette Greschik is, i. m. 358 — 359. p. 149. Gulyás: A könyv sorsa. . . II. rész 135. p. 150. Benzing: Die Verleger. . . 1138. hasáb. 151. Hain i. m. 381, 384, 421. p. 384