AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

A lőcsei nyomdával foglalkozó szakírók többsége — mintha .csak ismerte volna Lorenz Brewer végrendeletét — a két testvért egyaránt a nyomda tulajdonosának és irányítójának tartotta. Még Fitz József szerint is Johann Brewer volt — az impresszumok által be nem vallottan — a kiadóvállalat vezetője.

136 Ez az elképzelés egyetlen adatra támaszkodott: csak Johannról tudták, hogy Wittenbergben egyetemi tanulmányokat végzett. Johann igen tehetséges diák volt: négy évi stúdium után 1664-ben licenciátust nyert. Három vizsgaértekezése is megjelent az egyetemi városban az emberi élet, az ízületi gyulladás és a sárgaság témájáról. 1667. április 23-án ünnepélyesen orvosdoktorrá avatták.

137 A hazatérő Johannról Weszprémi István, a magyar orvosok első életrajzírója azt feltételezte, hogy nem orvosi hivatásának élt, hanem az apjától örökölt híres nyomdával törődött.

138 A valóságban azonban minden másként történt. Kezdve attól, hogy Samuel nem szorult rá, hogy tehetségesebb bátyja gyámkodjék felette. ő maga is járt egyetemre, s a nyomda vezetésében igen rátermettnek bizonyult. Samuel is Wittenbergben tanult, mégpedig akkor, amikor Johann még a városban tartózkodott, az orvosdoktori cím megszerzése előtt állt.

139 Fennmaradt Sámuelnek és sógorának, Magnus Steinernek 1666. februárjában kelt szerződése, mely szerint Samuel, három esztendős tanulmányútra szánva el magát, összes ingó és ingatlan vagyonát sógora kezelésére bízta.

140 1666. február 26-án pedig már a wittenbergi egyetem anyakönyvébe jegyezte be nevét. Samuel valóban tanult az egyetemen, nem úgy, mint nagyapja, idősebb Bruno Brewer, aki közben kereskedelmi tevékenységet is végzett. Samuel ajánlóversét őrzi egy 1668. áprilisában vizsgázott magyar diák vizsgaértekezése.

141 Ez az utolsó megbízható időpont annak eldöntésére, hogy Samuel meddig tartózkodott Wittenbergben. Lehetséges, hogy a terv szerint 1669. januárjában tért haza, de elképzelhető, hogy néhány hónappal korábban. 136. Weszprémi állítását vette át a szakirodalom: Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. Centuria prima. Lipcse 1774. Latin—magyar kiadása: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz. Ford.: Kővári Aladár. Bp. 1960. Johann Brewerről: 46 — 49. p. L. még Hajnóczi i. m. 77. p., Nóvák László: A nyomdászat története 1 — 7. köt. Bp. 1927—1929. 3. köt.: XVII. század. 23. p., Fitz i. m. 154. p., Gulyás: A könyv sorsa... II. rész 135. p. stb. 137. Johann Brewer 1660. június 19-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora 1601 — 1812. Bp. 1931. 131. p. - Vizsgaértekezései 1661-ben, 1663-ban és 1664-ben jelentek meg az egyetemi városban. 1. Szabó III. 2147., II. 2221., III. 2261. Üdvözlő verseket írt a következő 1664-es, 1665-ös wittenbergi nyomtatványokba: Szabó III. 2262, 2264, 2269, 2307, 2311. Johann 1664 tavaszán valószínűleg hazalátogatott, mert ekkor avatták lőcsei polgárrá: OAL XXI. 49. Polgárkönyv 109. p. 1664. „18. Apr. Hanss Brewer Stadkind fi. 3, — " A végrendelet megírásakor, 1664 júliusában már nem volt otthon. Johann köszönő levele a lőcsei tanácshoz: OAL V. 81/37a. 138. Weszprémi i. m. 46. p. 139. Asztalos i. m. 133. p. 140. OAL V. 81/38. 141. Szabó III. 2467. 382