AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.
Lorenz Brewer örökölt és gyűjtött vagyonának értéke meghaladta a 25 000 Ft-ot. Két háza volt: egy a Főtéren, egy a Kolostor utcában (nem azonos anyja régi házával!). Ötvennégy és fél hold földjével, kertjeivel, majorságaival Lőcse város legnagyobb földtulajdonosai között volt. 129 A házaiban és földjén levő ingatlan és ingó vagyona (élelmiszerkészlet, állatok, bútorok, ruhák, ékszerek, az otthon használt könyvek) majdnem 10 000 Ft-ot tett ki. Vagyonának másik, nagy összegű része mestersége gyakorlásával függött össze. A nyomda- és könyvkötészet értékéről egyedül ebből az időből (1665) rendelkezünk adatokkal, ezért olyan jelentősek még ezek a sommás adatok is. A nyomda összes tartozékaival együtt 2000 Ft-ot ért. A leltár külön írta a pergamen, bőr, a „klauzurák" (könyvkötéshez használt zárak, csatok) és más dolgok értékét, 68 Ft-ot: ez lehetett a könyvkötőműhely értéke. Ismét külön szerepeltek a .,betűk, öntőkészülék és más dolgok": 382 Ft, továbbá két mázsa megolvasztott fém is: 40 Ft. Úgy tűnik, hogy ez volt a külön betűöntő részleg, összesen 422 Ft értékben. A megjelölés nem egyértelmű, hiszen nem szakemberek készítették a leltárnak ezt a részét. A nyomda összes tartozékaihoz ugyanis feltétlenül hozzá kellett számítani a betűkészletet, amely ekkor egy könyvnyomda értékének nagyobb részét tette ki, valamint a fa- és rézmetszetű könyvdíszeket, a sajtókat, szedőszekrényeket, állványokat, kisebb szerszámokat, s a papírkészletet. Mindez együtt adhatta a 2000 Ft-os értéket. A betűöntő készülék mellett feltüntetett ,, Schriften" milyen betűket jelölhet? Lehetséges, hogy az éppen munkában levő, már kiöntött kész betűket (de ehhez matricák kellettek, amit a leltár külön nem vett fel), vagy pedig csak a betűmatricákat. A lőcsei Brewer-nyomda matricákkal is rendelkezhetett annak ellenére, hogy a jegyzék hallgatott róla. A nyomda, a betűöntő és a könyvkötő részleg együttes értéke 2490 Ft volt. A nyomdához csatlakozott ezenkívül a könyvraktár 2675 Ft értékű áruval: sajnos, a könyvek mennyiségét nem tudjuk meg, csak annyit, hogy kötetlen könyv volt 1879 Ft, kötött könyv 796 Ft értékben. A kinyomtatott, saját rendelkezésű könyveknek tehát kisebb részét kötötte be a házi műhely, nagyobb része krúdában maradt, valószínűleg megbízottak, más városok könyvkötői-kereskedői vették később át. A Brewer-nyomdának sok üzletfele lehetett: erre következtethetünk a behajtandó követelések igen magas összegéből (11 117 Ft). Ez az összeg akkor is magas, ha tudjuk, hogy mintegy fele, 6371 Ft csak névleges követelés volt: ennyit tett ki ugyanis Lorenz Brewer hat gyermekének esküvői költsége, valamint anyagi támogatásuk, amelyet mindegyik gyermeknél adósságnak számítottak fel, hogy az örökség a korábbi támogatás mértékét figyelembe véve legyen elosztva. 130 Ha a megmaradt összegből levonjuk Lorenz Brewer adósságait, amelyek nyilván a szokott üzletmenetből adódtak, megkapjuk behajtandó követeléseinek tiszta összegét, 2985 Ft-ot. Része lehetett ennek Markus 129. A lőcsei polgárok földtulajdonának nagyságáról 1. Demkó Kálmán: Lőcse története 300-301. p. 130. A gyermekek esküvői költségéről és anyagi támogatásáról 1. Lorenz Brewer végrendeletét: OAL XXI. 49. Koll. 2. 529-530. p. 380
