AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

Fickert és társait eltiltották a hamis pénz használatától, de valószínűleg nem tudták a vádat rájuk bizonyítani, mert semmi bántódásuk nem lett. Ficker legalábbis az 1610-es, 1620-as években háborítatlanul élt Lőcsén, s meglehetősen nagy vagyonra tett szert: 19 földingatlana volt a város határában, s a Hegyalján több szőlője.

70 A város vezetésében magas tisztséget töltött be: 11 éven keresztül volt tanácsos, általában Weinherr, a város szőleinek felügyelője.

71 1632-ben halt meg.

72 Rokoni támogatása feltétlenül hatással lehetett Lorenz Brewer politikai pályafutásának kezdeti alakulására. Lorenz Brewer házának s egyben a lőcsei nyomda egykori épületének helyét a Főtér déli részén ma emléktábla jelöli. A tipográfia legkorábbi helye azonban nem itt volt, hanem a 9. tizenkettedben, a Kolostor utcában. Az 1630-as adóösszeírás ugyanis az egykori ferences kolostor közvetlen közelében sorolta fel a nyomda épületét (Domus Typographica Civitatis), három lat adót vetve ki rá.

73 Lorenz édesanyja, Fides Brewer ekkor már nem élt: de korábban ugyanezen a környéken lakott, háza adója is ennyi volt. A két épület azonos volt-e, csak hosszabb kutatással lehetett volna megállapítani, amire nem volt módunk; elképzelhető azonban, hogy Lorenz Brewer műhelyét édesanyja halála után annak kis házában rendezte be. A következő, 1640-es adóösszeírás már egyáltalán nem tüntette fel a nyomda épületét.

74 Ebből arra következtethetünk, hogy a tipográfia ekkor már Lorenz Brewer főtéri házában volt elhelyezve. A Brewer-családból Lorenz volt az első, aki a város politikai életében is részt vett; pályafutása során a város legmagasabb irányító tisztségéig jutott el. Említettük már, hogy 1625-től képviselőtesületi elöljáró volt. Ebben a minőségében egy tanácsossal együtt 1627 őszén küldöttségben járt Rákóczi Györgynél, a későbbi erdélyi fejedelemnél. Rákóczi ugyanis megzsarolta Lőcse városát: kölcsönbe kért 12 000 Ft-ot, s amikor nem kapta meg, a tulajdonában levő, de a város által bérelt erdőbényei szőlő taksáját felemelte. Tárgyalások útján ezután megállapodtak 4000 Ft kölcsön adásáról, valamint a jobbágyi szolgáltatások megváltása fejében évi 20 mázsa nyers réz szállításáról. Rákóczi ennek ellenére már az első évben kétszeres mennyiségű rezet követelt. A kéttagú küldöttség azért ment hozzá, hogy „ördögi éhségét csillapítsa", de sikert nem ért el.

75 Lorenz Brewer „tribuni" tisztségét négy éven keresztül viselte. Az 1629-es januári választáson azonban Johann Schwartz nevű társával együtt kizárták a képviselőtestületből egy olyan ügy miatt, amelyben jól tükröződött a nagyhatalmú városi tanács és a 48 tagú, városrészenként választott képviselőtestület érdekellentéte. A megelőző évben ugyanis Schwartz és 70. OAL XXI. 62. Ingatlan-összeírás 1630—1670. 1630-ban az 1. tizenkettedben szereplő Michael Fiekernek 19 földingatlana volt, amely után 1 márka 2 lat adót fizetett. Szőlőbirtokairól a Samuel-Günther-féle iratból tudunk, 1. a 65. sz. jegyzet 71. Hain i. m.182, 186, 188, 190, 378. p. 72. Hagyatéki leltára 1632. május 20-án készült. L. a 66. sz. jegyzetet. 73. OAL XXI. 62. Ingatlan-összeírás 1630 — 1670. 1630-ban a 9. tizenkettednél. 74. Uo. az 1640-es adóösszeírás. 75. Hain i. m. 173-174. p. 370