AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

között nem szerepelt a nyomda adója,

50 hanem kerülő úton. Bruno könyvesboltjáért 1624-ben még csak négy forint adót fizetett; 1625. október 14-én, amikor a nyomdának már működnie kellett, ennek másfélszeresét, hat forintot!

51 Az adó nem volt arányos a forgalommal (idősebb Bruno Brewer szintén ennyit fizetett), ilyen nagymértékű emelését nem értelmezhetjük másként, mint a nyomda burkolt megadóztatásaként. A nyomtató műhely beindítása után Bruno és Lorenz Brewer külföldi könyvvásárlásainak mennyisége csökkent, de nem szűnt meg. 1621 —1625 között összesen 942 Ft értékű könyvet hoztak be, 1626 — 1630 között 578 Ft értékűt.

52 1632 nyaráig rendszeres volt a könyvbehozatal, utána már csak 1635. októberében és 1638. július—augusztusában találkozunk a harmincadjegyzéken Lorenz és Bruno nevével.

53 Közel másfél évtizedes átmeneti időszak volt tehát, amikor a külföldi könyvek behozatala és saját kiadású könyvek árusítása egyaránt jövedelmet biztosított: a nyomda megszilárdításához, fejlesztéséhez, az adósságok törlesztéséhez mindkettőre szükség lehetett. Ennek az átmeneti időszaknak Bruno Brewer halála vetett véget. Ifjabb Bruno Brewer 1639 táján hunyt el. Utolsó könyvbeszerző útjáról 1638. augusztus 10-én érkezett vissza Lőcsére.

54 Az 1640-es adóösszeírás már az özvegyet, Annát tüntette fel tulajdonosként.

55 Könyvesboltja megszűnt: 1642-ben a gyógyszertár költözött a helyébe.

56 Lorenznek a nyomda helyén megvolt a maga könyvraktára, a hazai könyvkereskedelemben megbízottai révén nyilván részt vett, de a külföldi könyvkereskedelmet tovább nem folytatta. Csak az 1660-as évek második felében találkozunk ismét külföldről könyvet behozó kereskedővel: Georg Steinhübellel, az ő tevékenységének aránya azonban messze elmaradt a Brewer-testvérekétől.

57 Lorenz Brewer Élete és politikai szereplése 1611. november 4-ón kapta meg a lőcsei polgárjogot. Ebből visszakövetkeztetve valószínűleg 1590-ben született, mégpedig augusztus 10-én, Lőrinc napkor, mint azt Johann fia által írt születésnapi köszöntőből tud50. Lőcse város jövedelmeinek, bevételeinek kimutatása: Hain Lm. 226 — 227. p. 51. Az 1624-es adóról 1. a 28. sz. jegyzetet. Az 1625-ös adókivetésről: OAL IV. 377. Adókimutatás 1621 — 1628. 9. p.: „Bruno Breyer soll: Pro halb dreyssigst fl 1 den. 75. Pro Buchladens Zinss fl. 6. Pro Zinss seines Hauses und Krautgartens fl 2. den 44." 52. OAL IV. 331-334, 335-339. H. j. 1622-1625, 1626-1630. 53. OAL IV. 344. H. j. 1635. 9. p., IV. 347. H. j. 1638. 10, 11. p. 54. OAL IV. 347. H. j. 1638. 11. p. 55. OAL XXI. 62. Ingatlan-összeírás 1630-1670. 1650-ben a 10. tizenkettednél Anna Bruno Breyerin 13 földingatlannal. 56. Hain i. m. 199. p.: (1642) ,,Hoc Anno die 31 Januarij ist anstatt des Buchladensz die Neue Apoteck hin transferirt worden." 57. Georg Steinhübel könyvvásárlásairól az 1668, 1669, 1671, 1685, 1689, 1691 és 1695. évi harmincadjegyzékek tanúskodnak. A legnagyobb összegű vásárlása is mindössze 44 Ft-ot tett ki. OAL IV. 408. H. j. 1668. 10. p., TV. 366. H. j. 1669. 5. p., IV. 410. H. j. 1671. 7. p., IV. 390. H. j. 1685. 3, 6. p., IV. 394. H. j. 1689. 7. p., IV 396. H. j. 1691. 2. p., IV. 400. H. j. 1695. 9. p. 367