AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa

Feltételezésünk szerint 1617. júliusában, amikor ez a levél íródott, Bernhard Máté már ott dolgozott Németújvárott. Hogy ténylegesen megjelent-e Samarjai könyvecskéje nyomtatásban, nem tudjuk, és címét sem ismerjük. Lehet, hogy a végül 1628-ban Pápán nyomtatott Magyar Harmónia

21 kiadása húzódott ennyi ideig. Zoványi Jenő — nyilván a fenti levél ismeretében — ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy Samarjai ,,már 1617ben is írt valami kisebb munkát, amely azonban aligha jelent meg."

28 A fenti levélből, amely Samarjai János kinyomtatandó könyvének tárgyában íródott, érdekes és jellemző képet kapunk a korabeli nyomdász helyzetéről, illetve a nyomdatulajdonos — jelen esetben Batthyány Ferenc — és a nyomda vezetésével megbízott Bernhard Máté viszonyáról. Bár a nyomda minden felszerelésével együtt tulajdonjogát tekintve a Batthyány-családot illette, a nyomdásznak lehetősége volt bizonyos külön pénzkeresetre. A tulajdonos ugyanis átengedte a nyomdavezetőnek a nyomda használatát, ha olyan kiadványok megjelentetéséről volt szó, amelyek ízlésének, vallási meggyőződésének megfeleltek. Ilyen esetben a papírról és a nyomdász fizetéséről a szerzőnek kellett gondoskodnia, de a nyomda használatáért nem tartozott fizetni a nyomdatulajdonos Batthyánynak. Sz epés váraljai Bernhard Máté neve — általa nyomtatott könyv impresszumában — 1620 és 1623 között nem maradt fenn. Amikor 1624-ben újra találkozunk vele, akkor már Pápán vezeti ugyanezt a nyomdát. Sokáig kérdéses volt, hogy mi lehetett az oka a nyomda négyéves szüneteltetésének, de a szakirodalom arra sem tudott választ adni, hogy miért kellett a műhelynek Pápára költöznie, hiszen ekkor még élt a nyomda főúri tulajdonosa, a kálvinizmus felé hajló protestáns Batthyány Ferenc, Kanizsai Pálfi János és Pathai István pártfogója. 1625 után — Batthyány Ferenc halálát követően — indokoltabbnak látszott volna a nyomda Pápára költöztetése, hiszen eredetileg ez a város volt Kanizsai Pálfi János működésének helye, és Pápa volt egyben a dunántúli reformátusok egyik központja is. Ezekre a kérdésekre valószínűleg Bernhard Máté néhány éves érsekújvári tartózkodása adja meg a választ. Talán a háborús viszonyok okozták, hogy a nyugati határhoz közeleső Németújvárott nem volt többé biztonságos az élet. Tudjuk, hogy Batthyány Ferenc is hadba szállt Bethlen Gábor oldalán, sőt, neve ott szerepelt azok között a magyarországi főurak között, akik behívták Bethlent az országba.

29 A fejedelem később kinevezte a dunántúli hadak fővezérévé. Az is lehet, hogy éppen Bethlen hadjárata, a sikeresen előrenyomuló protestáns fejedelem vonzotta közelébe Bernhard Mátét, a mi tipográfusunkat is. Hiszen a Komáromból menekülő Magyari Ágh Jakabbal és Pécseli Király Imrével együtt Érsekújvárra húzódott a Németújvárról jövő Bernhard Máté is 1621 folyamán. Klaniczay Tibor szerint ,,e nehéz hónapokban egész kis művelt kör jöhetett össze [Érsek]-Űj váron. Az [1622.] január 5-én kelt 27. RMK I 573 - RMNy 1419. 28. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. kiad. Bp. 1977. 519. 1. 29. Zsilinszky Mihálv: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve. II. Bp. 1891. 169. 1. 316