AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

jelenlegi tájékoztató szolgálat céljaira, addig is ott levő segédkönyv anyaga nagy részének besorolásával, új szakrendjébe rendezve felállításra és hasz­nálatba került. Gyarapítása — a friss anyagra vonatkozólag — kül- és belföldi viszonylatban egyaránt folytatódik, azon az áron, hogy — hely­teremtés érdekében — a gyűjtemény régebbi anyagából tekintélyes részeket kellett és kell raktárba visszairányítani. Kezdettől fogva másként alakult a munkája a legnagyobb tervezett gyűjteménynek, a tanulmányi olvasóterem kézikönyvtárának. Ennek szint­je, feladata, rétegződése, határai sokáig vita tárgya maradt. Gyakorlati megfontolásból egyetértés alakult ki arra vonatkozólag, hogy a kézikönyv­tárat elsősorban a belföldi kiadványanyagból kell alakítani, a külföldi anyag itt csak kiegészítő lehet. Úgy látszott, hogy a belföldi szakirodalom e nagy gyűjteményében a 19. század végének és a 20. század elejének belföldi szakirodalmából sok jelentős mű nem szerepeltethető — besorolható példány hiányában. Ugyanakkor a modern anyag tekintetében ennek a gyűjtemény­nek a címanyagában nehezítette és nehezíti a munkát a legnagyobb mér­tékben a szakirodalom elavulásának és újratermelődésének a folyamata. Világos volt, hogy evvel a munkával sietni nem érdemes és nem szabad, a kézikönyvtár arculatát részleteiben csak a megnyitást megelőző években ajánlatos kialakítani. Nem látszott sürgősnek a tanulmányi kézikönyv­tárba sorolandó, összefoglaló jellegű külföldi kézikönyvek kijelölése és beszerzése sem, mert az ilyen műveket a könyvtár, ha nem is minden számba jövő, de számos szakterületen, a rendelkezésére álló lehetőségek határai közt amúgy is beszerzi. Nem alakult ki döntés a tanulmányi olvasóteremben szerepeltetendő külföldi általános és szakfolyóiratok kérdésében sem. 1970-től a gyarapítási szolgálat a központi bibliográfiai kézikönyvtárat ügyrendszerűen gyarapítja mind belföldi, mind külföldi anyaggal. A másik három kézikönyvtár tekintetében azonban csak a várhatóan besorolásra kerülő belföldi könyv- és folyóiratanyag beszerzése folyik, egyszerűsített kezeléssel, abban a tudatban, hogy ez a, mintegy tartalékként beszerzett új kiadványanyag egy későbbi időpontban a kézikönyvtárba való besorolás előtt még egyszer értékelésre és válogatásra kerül. Az új székház építésének előrehaladtával a könyvtár számára is idő­szerűvé válik ismét — az előkészületi munkák keretében — a kézikönyvtári munkák újrafelvétele. Újra többéves feladatról van itt szó, amely a kézikönyvtárak anyagának kiválasztása (az eddigi gyűjtemény revíziója, kiegészítése, továbbfejlesztése) tekintetében irodalomismeretet, áttekintést, a kutatótermi kézikönyvtárak esetében különösen alapos szaktudományi ismereteket kíván. Ugyanez szükséges a kézikönyvtárak végleges szakrendjének a kialakításában is, bár e tekintetben a rendelkezésre álló táblázatok biztos alapot adnak. Bonyolult, nagy tapasztalatot kívánó feladat a kézikönyvtárak anya­gának könyvtártechnikai elrendezése. A könyvek szakját és helyét mind a rend, mind az olvasó szempontjából célszerű, közérthető és lehetőleg egyszerű módon kell, az egész nyilvános szolgálat összes kézikönyvtárára kiterjedő összhangban, utólag bővíthető jelrendszerrel kifejezni, s ezt könyv­ben, katalógusban végigvezetni. Technikai jellegű, de mennyiségi okokból hosszabb időszakot kívánó 19* 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom