AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

a nemzeti információs hálózat (rendszer) szakmai központjaként is hivatott működni, azzal a céllal, hogy a két tudomány területén folyó minden tudományos-információs tevékenységet közérdekű módon összehangolni, egyeztetni lehessen, a további munka a megosztás jegyében legyen szervezhető. Ez a szerep a nemzeti könyvtár számára az érdekelt szakkönyvtárakkal, tudományos, oktatási és egyéb intézményekkel való együttműködést teszi szükségessé. Humán és társadalmi tudományban az információ legelső követelménye a szakbibliográfia. Ezen túlmenően a hazai információ-elmélet különösen a gyorstájékoztatás, a dokumentáció kiadványszerű közzétételét tartja fontosnak. A Széchényi Könyvtár terveiben azonban ilyen kiadvány jelenleg csak feltételesen szerepel. Az adatok arra mutatnak, hogy ez a kiadványforma elsősorban az alkalmazott tudományok szükséglete. Szóba jön azonban, mint időszaki kiadvány — többek közt — a két tudományszak keretében készült irodalomkutatások jegyzékének a folyamatos közreadása. A tájékoztató munkája: szolgálat, melynek azonban ésszerű érdekhatárok közt kell maradnia. Az olvasónak, kutatónak indítást kell kapnia munkájához, de a munkát nem végzik el helyette. A közérdek védelme, a gazdaságos szolgálat érdekében a könyvtár a tájékoztató szolgáltatásért díjfizetést, költségtérítési kötelezettséget tervez bevezetni. A díjköteles szolgáltatás körébe tartoznának a tervek szerint az egy órát meghaladó munkaigényű belföldi, egyéni és intézményi tájékoztatási kérések. Díjmentesek maradnak — a viszonosság körében — a külföldi, továbbá — meghatározott körben — az államhatalmi, államigazgatási szervek, viszonosság alapján a kulturális szervek igényei, végül az egyetemi és főiskolai hallgatóktól érkező kérések, bár ez utóbbinál törekedni kell az illetékes egyetemi vagy főiskolai könyvtárhoz való irányításra. Tájékoztató feladatok vállalása kérdésében a szolgálatnak különösen gondosan kell döntését mérlegelnie, ha a megkeresés nem Budapestről, hanem vidékről, illetve nem városból, hanem egyéb településről érkezett. Mind az aktív, mind a passzív tájékoztató munkának alapvető feltétele, hogy elegendő és jó segédeszközök álljanak rendelkezésre. Közhelyszerű feltétel a katalógusok teljessége, biztonsága, az adatok pontossága, a kézikönyvtárak teljessége, naprakész rendje, az állományi biztonság, a megfelelő, készenléti adminisztrációs segítség. A tájékoztatás jellegzetes segítői lehetnek a helyi munkakartotékok, a korábbi munkaeredményeknek a megfelelő nyilvántartásokból való gyors és biztos visszakeresése. Ilyen segédeszközökre az új tájékoztató szolgálatban nagyobb választékban lesz szükség és megoldást kívánhat a decentralizált szolgálatban való célszerű elhelyezésük is. A jelenleg is vezetett tájékoztató kartotékok közül hiányzik a szaktájékoztatás érdekében megkereshető magyar intézmények részletes, naprakészen vezetett kartotékja. A tájékoztatást végző, válaszadó könyvtáros személyéről is essék szó. Bár személyzeti kérdésekkel a dolgozat más fejezete foglalkozik, itt is helyénvalónak látszik állást foglalni a tájékoztató könyvtáros kívánatos képesítése érdekében. Az általános tájékoztatásban elég lehet az átfogó műveltség, a bibliográfiai érzék, az áttekintés képessége és a sokoldalúság. A szakirodalmi információ munkájában már nem nélkülözhető — az előbb 283