AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

Akárcsak olvasószolgálatában, a passzív tájékoztatás területén is a. könyvtár egyaránt ki kívánja szolgálni a kutatómunkát és a tanulmányi munkát, mégpedig mindkettőt igényei szintjén és mértékében. A visszakereső tájékoztatás lépcsőfokait vizsgálva figyelembe kell venni a feltett kérdést, a rendelkezésre álló irodalmat, végül a választ adó, a tájékoztató szakirányú informáltságát. Ezekből az egybevetésekből adódik az új székház központi tájékoztató szolgálatában bevezetni kívánt három fokozat: az általános tájékoztatás, a könyvészeti szaktájékoztatás, és, harmadikként, a szaktudományi tájékoztatás. Mindhárom tájékoztatási formának alapvető segédeszközei a katalógusok, a kézikönyvtárak, a különleges tájékoztató (referensz) nyilvántartások, a különgyűjteményekkel, továbbá a központi katalógusokkal való kapcsolat, végül a könyvtárközi és egyéb intézményközi együttműködés. Részleteikben azonban e segédeszközök szerepe más és más. Az általános tájékoztatás mindenekelőtt a bibliográfiai kézikönyvtárra épül és annak termében folyik, de állandó szolgálatot tart a katalóguscsarnoktól északra és délre nyíló két nagy térségben (a tanulmányi olvasóteremben, a szaktudományi kutatótermekben). Feladata rendszerint az egyszerű, nem szakjellegű azonosítás, adatközlés, tényközlés. A könyvészeti szaktájékoztatás színhelye a tanulmányi olvasóterem. Állandó a könyvészeti szaktájékoztatás az irodalom és irodalomtudomány, valamint a történettudomány ágazataiban. Az ügyeletszerűen megszervezett, közölt időpontokban működő könyvészeti szaktájékoztatás körét az igények és a rendelkezésre álló személyi lehetőségek mérlege határozza majd meg. Kívánatosnak tűnik szakirodalmi tájékoztatási ügyelet a nyelvtudomány, a néprajz, a művészetek ágazataiban, a jog-közgazdaság-társadalomtudomány csoportjában, végül a tiszta természettudományok csoportjában. A szakirodalmi tájékoztatás célja az irodalom közvetítése. Helyi forrása a szakosított kézikönyvtár, annak szakbibliográfiai anyaga, továbbá az általános szakkatalógus. Azokon a tudományterületeken, melyeken a hazai kiadványanyag a feltett kérdésre elégséges választ adni nem tud, a tájékoztatás — a központi lelőhelykatalógusok segítségével — más könyvtárak, elsősorban nyilván az illetékes szakkönyvtár gyűjteményébe irányítja el a kérdező olvasót. A tudományos (szaktudományi) tájékoztatás a kutatómunka számára nyújtott legmagasabb szintű könyvtári szolgáltatás. Fogalma a munkában való együttműködést, a problematikában való részt vállalást involvál. A könyvtáros csak akkor vállalhatja .ezt a feladatot, ha a kutatás tárgyát adó tematika irodalmát megfelelő igényességgel és kritikával tudja maga is áttekinteni. A két érdekelt nagy tudományágazat közül a könyvtárban a tudományos tájékoztatás szempontjából az irodalom és irodalomtudomány van előnyben. Ebben a legerősebb a könyvtár hagyománya nemcsak bibliográfiai és szakbibliográfiai irányban, hanem forrásközlésben, szövegközlésben is. Az ide vágó belföldi kiadványanyag szinte teljes, külföldi része ugyancsak rendkívül gazdag. Itt a legerősebbek a szálak a különgyűjtemények anyagával (kéziratok, Régi Magyar Könyvtár, színháztörténeti anyag). A könyvtárat látogató kutatók legnagyobb arányszáma jut az irodalom281