AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

megfelelő olvasói katalógusokból. Az olvasó tehát ügyelhet arra, hogy csak másodpéldány vagy filmpéldány jelzetét jegyezze fel kérőlapjára. Nem ismerhető fel azonban jelenleg az olvasói betűrendes katalógusból az 1952 előtt megjelent könyvek példányszáma. (Filmezésükre eddig alig került sor.) Az ilyen igények esetében a másodpéldány meglétét vagy hiányát csak a raktári szolgálat állapíthatja meg saját nyilvántartásából. Ezek körében nem kis számban előfordulhat, hogy az olvasó utólag kapja vissza kielégítetlenül kérését, másodpéldány hiánya miatt. Természetesen sokszor történik majd, hogy a tanulmányi terem olvasója egy példányban meglevő, számára nem igényelhető kiadványok esetében — rendkívüli érdekekre hivatkozva — kivételes, alkalmi engedélyt fog szorgalmazni az archivális példányba való betekintés érdekében. A könyvtár elutasíthatja a kérést, vagy fotómásolat szolgáltatását ajánlhatja fel. Sok esetben azonban a kérés kedvező elintézésének az útját fogja keresni, mert az olvasó kérését indokoltnak és méltányosnak találja. Ilyen esetekben a kutatóteremben való kiszolgálást, illetve az oda szóló eseti belépés engedélyezését ajánlatos választani. Ott ugyanis a kivételesen kiszolgáltatott archivális példány biztonsága nagyobb, ellenőrzése hatékonyabb. Gyakorlati okok szólnak az ellen, hogy a könyvtár akár kivételesen is lehetővé tegye különgyűjteményi dokumentumoknak (kéziratoknak, ritka nyomtatványoknak, zeneműveknek stb.) a tanulmányi olvasóterembe való átkérését. Atkérhető viszont a különgyűjtemények kézikönyvtári anyaga. Mint az előadottak bemutatják, a tanulmányi olvasóterem korlátozó szabályai szinte több gondot okozhatnak majd, mint a terem pozitív teendői. Hogy a bizonyára csakhamar nagyforgalmú, majdnem háromszáz olvasó egyidejű kiszolgálására berendezett olvasóterem munkájában a pozitív eredmény legyen az uralkodó: a terem kézikönyvtárának teljességén és alkalmas rendszerén, jó kezelhetőségén múlik. A tanulmányi olvasóteremben váltja valóra az ismeretek teljes körében a könyvtár a teremrészek, mezőnyök — és a hozzájuk tartozó kézikönyvtárrészek — ismeret- és tudományágak szerinti szakosítását. A háromfelé tagolt és két galériával együtt öt részre osztható teremben a jellegzetes tudománycsaládok — természetesen — sokféle változatban helyezhetők el. Számos elrendezés terve került papírra, de döntés a kérdésben nem született — többek közt azért sem, mert a kézikönyvtári szakok elérhető nagyságrendje egymás közt is bizonytalan még. Nyilvánvaló, hogy sokféle praktikus körülményre figyelve, ügyelni kell az egyes ismeret- és tudományterületek közti rokon- és társtudományi viszonylatok együttesére, a kapcsolódó területek egymástól való távolságára is. A terem egészében mobil bútorzata is segíthet az elrendezésben. A könyvtárnak ebben a térségében is az irodalomtudomány és a történettudomány számára kell a viszonylag legnagyobb számú olvasóhelyet biztosítania, mert a jelenlegi igények aránya, a forgalom ezt sugallja. Szakmezőny létesíthető: a filozófiai tudományoknak; a társadalomtudományjogtudomány-politikai gazdaságtan együttesének; a földrajznak és néprajznak; a nyelvtudománynak; a művészeteknek; a tiszta természettudományoknak és a matematikának; végül — sokkal szűkebb keretek közt — az alkalmazott tudományoknak. 276