AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

De még a tanulmányokat folytató, vagy egyéb önképzési vagy művelődési szándékkal (valójában tehát legfeljebb kivételesen a nemzeti könyvtár állományára szoruló) beiratkozó olvasók számarányának a növekedése sem egyértelműen kedvező. A forgalmi adatok szerint ugyanis a könyvtárban kisebb számú gyakori olvasó mellett jóval nagyobb számú alkalmi olvasó jelenik meg. Csakis így értelmezhető a beiratkozások számának a látogatások és a használt kötetek számához képest rendkívül nagy növekedése. Ezt az aránytalanságot csak egy körülmény enyhíti: a modern közlekedési körülmények közt növekszik a könyvtár alkalmi vidéki olvasóinak a száma. Még kedvezőtlenebb a kép, ha a többszörösére duzzadt forgalmat az állomány oldaláról vesszük szemügyre. A nagyszámú igényben nagy az ismétlődés: ugyanazt a kézikönyv-, tankönyv-, lektűranyagot sokan és sokszor, egyidejűleg is igénylik, ezért rendszerint valamennyi kiadása forgalomba kerül és sok esetben elhasználódik, elrongyolódik. Az állandó raktári helyhiány okozta bonyolult viszonyok nem is tették mindig lehetővé^ hogy a könyvtár a másodpéldányt használtassa és az archivális példányt óvja. Különösen sok gondot okozó helyzet alakult ki a hírlapok és más időszaki lapok gyűjteményében. Itt a következetes többesgyűjtés nehezen volt megvalósítható és a tömeges igénybevétel kártételét megsokszorozta az újságpapír, a fatartalmú papír elöregedése. Ezért a könyvtár 1968-ban kénytelen volt a gyűjteményében szereplő régi bel- és külföldi magyar nyelvű újságok első — többnyire egyetlen — példányának a forgalmát radikálisan korlátozni, erőltetett ütemben megindítani ezeknek az újságpéldányoknak a filmre vételét és az igénylők számára a filmen való olvasás előfeltételeit fejleszteni. A nyilvános szolgálat jelenlegi viszonyainak további tehertétele a külső raktárakból be- és visszaszállítással való kiszolgálás és ennek növekvő aránya. Maga a szállítás is rongáló tényező s amellett — egyre növekvő számadataival, az igénylések gyors ismétlődésével — nyilvántartási gondokat okoz és egyre több hiba forrása. Jól érzékelteti három adat, hogy itt milyen könyvtömegről van szó. A könyvek és időszaki lapok gyűjteményei az utóbbi húsz évben 620 000 kötettel, azaz több mint 40 százalékkal növekedtek. Jelenleg viszont már e gyűjtemények mai állományának mintegy 60 százaléka, 1 276 000 kötet, van a központon kívül, az olvasótermektől távol, a várépület raktáraiban és más raktárakban; 1979-ben a használatra beszállított művek száma megközelítette a százezret. Nem lenne teljes a kép a szolgálat jelenlegi viszonyairól annak*említése nélkül, hogy az adott nehéz helyzetben is van egy törzsközönség, mely ragaszkodik a könyvtárhoz. Kedvezőbb a tájékoztató szolgálat helyzete. Míg a két világháború közötti időszakban, a szolgálatnak a harmincas években történt megszervezésekor — az akkori olvasóforgalomnak megfelelően — csak viszonylag kisebb számú, de speciálisabb jellegű tájékoztatásra volt szükség, a forgalom megnövekedése itt is fejlesztést tett szükségessé. A szolgálat berendezkedett a nagyobb számú és a felsőfokú tanulmányok aktuális igényeihez igazodó szaktájékoztatásra. A hatvanas évek elején megindult a szolgálat kézikönyvtárának a növekvő fejlesztése. Tetemesen megnőtt a bel- és külföldi írásbeli tájékoztatások száma. Míg a külföldi megkeresések nagy része 252