AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az Országos Széchényi Könyvtár állományának „fehér folt"-jai
Könyvtár felismerte ugyan a gyűjtés fontosságát, tudományos jelentőségét, de tevékenysége, sokoldalú gyarapítási szervező munkája ellenére a Tanácsköztársaság idején s az emigrációban megjelent nyomtatványoknak még csak megközelítő teljességét sem sikerült biztosítania. Ez mind a mai napig érezhető állományunkban, bár meg kell ugyanakkor állapítanunk, hogy a Tanácsköztársaság idején megjelent felvilágosító-propagandisztikus anyag teljesebb az OSZK-ban, mint általában hiszik. De ez csak a budapesti nyomdatermékekről mondható el, a vidékiekről nem, annak ellenére, hogy a Könyvtár vidéki testvérintézményektől duplumcsere-akció formában aktívan törekedett hiányai pótlására. 11 Egy — a gyarapító számára fájdalmas — hiányt külön is érdemes említeni ebből az időből, mint példát arra, hogy hiányok egészen különös módon, mondhatni a „tárgyak rosszindulatából" is keletkezhetnek. Móricz Zsigmond híres írását, A földtörvény kis kátéjá-t ugyanis megszerezte a Könyvtár, de ma már nem lehet fellelni, csak címleírás formájában. Sajnálatos módon ugyanis éppen ennek a kis könyvecskének a jelzetét egy másik műnek is kiadták, s ma már csak az utóbbi szerepel a raktárban az adott jelzeten. Hazánk történelmének következő nagy földrengése, a második világháború, illetve az 1944-es esztendő. Az 1944. évi magyar nemzeti bibliográfia 12 4820 tételt sorol fel, a lelőhelyek megjelölésével. Ebből összesen 96 címet (2%) írtak le más könyvtárak anyagából, s ehhez még számításba kell vennünk, hogy számos kiadvány ezeknek a könyvtáraknak a raktáraiba sem került be. A külföldi patriotika anyagban a hiányok ugyanezek körül a sorsdöntő évek körül sűrűsödnek, csak az évek jobban széthúzódnak, mind korábbi, mind pedig későbbi időkre. Ez ismét természetes: az a konszolidáció, amely a külföldi beszerzést is megfelelően gondozni tudja, hosszabb időt vesz igénybe, mint a hazai kötelespéldány-szolgáltatás rendezése. A szabadságharcot követő évek irodalma külföldi viszonylatban meglehetősen teljes ugyan, de ez az azóta eltelt hosszú időszak lassankénti hiánypótló munkájának eredménye. Az első világháború idején megjelent munkák gyűjteménye a világháborús gyűjtemény révén szépen képviselt, de már az emigrációs irodalom a legtöbb ország viszonylatában rendkívül hiányos. Dezsényi Béla tanulmányából 13 tudjuk, hogy az Országos Széchényi Könyvtár felelősei valóban átérezték felelősségüket az utókor előtt, és minden lehetőt elkövettek, hogy ezt az anyagot beszerezzék; sajnos ez a tevékenységük „csupán a bécsi magyar emigráció tekintetében mondható eredményesnek. Hiányzik a Szovjetunióban élő magyar emigránsok publikációinak nagy része, s az Egyesült Államokban az első világháború alatt és után megjelent magyar kiadványok anyaga sem teljes, még megközelítően sem. Hogy milyen nehéz feladat az ún. „aktív hiánypótlás", arra éppen ebből 11. ferenczyné Wendelin Lídia i. m. 272. 1. 12. Országos Széchényi Könyvtár. Bibliográfiai Osztály. Az 1944. évi hazai nyomtatott könyvek jegyzéke. Összeáll. Patayné Balogh Éva. (Bp. 1972.) 13. Dezsényi Béla: Fejezetek az OSZK gyarapításig politikája és állományának fejlesztése köréből a két világháború között. — OSZK Évkönyv 1968 — 69. 85—157. 1. 15 OSZK Évkönyve 225