AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Nem kellene bizonygatni a két világháború közti korszak magyar könyvkiadását bemutató feltárás fontosságát sem. Mégis, mert a kutatás szemszögéből világítja meg az összefoglaló bibliográfiák jelentőségét, és mert alapjában a megfogalmazás minden ilyen jellegű bibliográfiára érvényes, idézzük az első kötet két lektorának jelentéséből vett néhány mondatot.

201 Béládi Miklós így ír: „A bibliográfia — segédtudomány. Legalábbis sok helyen e címszó alatt tartják számon. Egyre inkább rá kell ébredni arra, hogy nélkülözhetetlen információ. Bibliográfia nélkül nincs tudomány sem. Nem segéd-, nem alap-tudomány, hanem mediator: a föltárandó anyag és a szaktudomány között közvetít. Ezt a szerepet az olvasott bibliográfia kiválóan betölti." Bata Imre pedig a következőket mondja: ,,. . .már szóltam arról, hogy milyen beszédes tud lenni ez az olvasmány a korszak irodalmában jártas szakembernek. Arra ösztönzi őt, hogy elhanyagolt témákra, kutatási feladatokra vesse tekintetét, s hívja föl mások figyelmét olyan témákra, amit elhanyagoltak.'' Ez azonban pusztán szűk szakmai értékítélet. Sokkal fontosabb dolgokról van itt szó. — Arról, hogy majd félszázados késéssel elkészült egy bibliográfiai alapmunka, amely a Nemzeti Könyvészet egyik fehér foltját számolja föl. Az ilyen munka értéke olyan, hogy léte több százados jövőre kihat. Sok generáció kézikönyve lesz e munka, s a nemzeti könyvtár, a Széchényi evvel egyik legfontosabb misszióját teljesítette, nagyon fontos funkcióját gyakorolta. Amikor a Széchényi Könyvtár egy ilyen mű létrehozását és kiadását biztosítja, föladatai magaslatán áll. . ." * Amíg a könyvek retrospektív bibliográfiai feltárása számos szép eredményt mutatott fel, addig az időszaki kiadványok összesített nemzeti bibliográfiájának közreadása még várat magára. Pedig ez a munka az ötvenes évek elején kiemelten szerepelt a könyvtár programjában, mégis kevés valósult meg belőle. Az első tervek szerint az e célra létrehozott munkaközösség az 1879 ós 1919 között megjelent hírlapokat és folyóiratokat dolgozta volna fel, Ephemerides Hungaricae. Magyar hírlapok és folyóiratok bibliográfiája címen. Az időhatárok tágultak, és az akadémiai Főbizottság terve 1954-ben már két részre bontotta a munkálatokat: az 1945 — 1954-ig terjedő szakaszt helyezte előtérbe, és mögé sorolta az 1919—1944-es, majd az 1705 —1919-es évkorok feldolgozását. A munkaközösség — amely néhány éven keresztül akadémiai céltámogatást élvezett — az előbbi területen ért el eredményt, mégpedig Dezsenyi Béla, Falvy Zoltán és Fejér Judit bibliográfiájának közreadásával.

202 A megelőző korok feldolgozása egyéni munkaként, vagy kisebb közös201. Lektorálás után a „Magyar Könyvészet 1921 —1944" Magyar irodalom kötete. [A lektori vélemények alapján] közreadja Szenté Péter. = OSZK Híradó. 1979. 3. sz. 58-61. 1. 202. Dezsenyi Béla—Falvy Zoltán—Fejér Judit: A magyar sajtó bibliográfiája 1945— 1954. Szerk. — Bp. 1965. Művelt Nép. 159 1. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 36.) 202