AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

kutatók számára, ha részben ideiglenes jelleggel is, de az 1920. évvel bezárólag — a feldolgozás kiterjesztéséig is — teljes nemzeti bibliográfiai sor áll rendelkezésre.

189 A munkálatokat, a feltárást tehát még mindig nem lehet lezártnak tekinteni. A régi nyomtatványok felső időhatárát — elsősorban Közép- és KeletEurópában — 1880-ban állapították meg. Kívánatos, hogy e^ kategória nálunk sem 1711-el, hanem az 1800-as határévvel záruljon le. így a Régi Magyarországi Nyomtatványok elnevezésű vállalkozás egyik feladata az, hogy az 1712 és 1800 között Magyarországon, illetve külföldön részben vagy egészen magyar nyelven megjelent nyomtatványokat nyilvántartásba vegye.

190 E munka előkészítése 1973 nyarán vette kezdetét az MM főosztályvezetői értekezletén. Az itt született döntés értelmében a Könyvtárügyi Osztály „Tájékozódó felmérést" végzett azért, hogy a hazai könyvtáraktól 18. századi állományuk nagyságára vonatkozó adatokat kapjon. A következő lépésben már az ide tartozó művek (egyszerűsített formában történő) bejelentésére szólították fel a gyűjteményeket, az egyháziakat is beleértve. Remélni lehet, hogy e felmérés eredményeként teljes nyilvántartás készülhet a 18. századi kiadványokról, valamint feltételezhető, hogy kb. 4—5000 eddig még ismeretlen cím is előkerül. Ezeket a Petrik VII. kötetben kívánja a könyvtár közzétenni, és ezzel a kutatás számára újabb értékes adatokat fog szolgáltatni.

191 Az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztési terve az ötéves terv hátralevő négy évére c. 1951-ben született előterjesztés az elvégzendő feladatok között említette a Magyar Könyvészet 1920—1935. évi, továbbá 1942—1945. évi köteteinek kiadását.

192 Az 1952-ben megalakult Bibliográfiai munkaközösség és az ugyancsak akkor szervezett Bibliográfiai Osztály pedig feladatául tűzte ki e két ciklus összeállítását. Ezzel — ha több egységben is

193 — de elvileg rendelkezésre állt volna a két világháború közötti korszak összefoglaló nemzeti bibliográfiája. A következő években részben hivatali munkában, részben akadémiai célhiteles támogatással folyt az anyaggyűjtés, de némileg módosult programmal: az 1942—1945-ös ciklus helyett az 1945-től 1954-ig terjedő évek 189. A hasonmás kiadások gondozását az OSZK Igazgatási Osztálya végezte — élén Horváth Viktor osztályvezetővel; az egyes kötetek bevezetését Haraszthy Gyula írta. Az egész vállalkozásról 1. bővebben: Horváth Viktor: A Magyarországi Könyvészet (147'2—1920) hasonmás kiadása. = Magyar Könyvszemle. 1969. 296-297. 1. 190. Erre vonatkozóan az OSZK tett ismételt javaslatot a Könyvtárügyi Osztálynak. OSZK Irattár 2765/1972. és 720/1973. sz. 191. Vásárhelyi Judit: A 18. századi anyaggyűjtésről. = OSZK Híradó. 1974. 6. sz. 154-155. 1. 192. Előbbinek (1921 — 1935) terveit Fitz József fogalmazta meg a Magyar Könyvészet 1936-os kötetének előszavában. — Az első világháború utáni összefoglaló bibliográfiákra vonatkozóan 1. Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez. (Az 1921 — 1944 és az 1945 — 1960. évek könyvészete.) = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. Bp. 1980. 247—275. 1. 193. 1936 és 1941 között az OSZK éves betűrendes kötetekben jelentette meg a nemzeti bibliográfiát Magyar Könyvészet címen. 199