AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

— A Bizottság, mint eddig is tette, a jövőben még fokozottabban óhajt együttműködni a különféle illetékes szervezetekkel, pl. — az azóta megszűnt — Kulturális Kapcsolatok Intézetével, a Magyarok Világszövetségével, de mindenekelőtt az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottságával ; — a hungarika bibliográfiai együttműködés határainkon is átléphet, sőt át is kell lépnie: elsősorban a szomszédos szocialista országok íróinak, tudósainak, könyvtárosainak baráti együttműködésére szeretnénk számítani, de bizonyos közös munkát a nyugati, illetve tengerentúli államok kutatóival és intézményeivel is ki kell alakítani; — a külföldi hasonló bibliográfiák összehasonlító történeti ábrázolását szükséges lesz elvégezni, ezzel kapcsolatban az elméleti és módszertani kérdéseket feldolgozni, általában a nemzetközi összefüggéseket az ,,-ica" könyvészeti szempontból áttekinteni. A Hungarika Koordinációs Bizottság vezetését, a nyugállományba vonult addigi elnöktől, Haraszthy Gyulától Sebestyén Géza főigazgatóhelyettes vette át. A testület 1974. december 19-én tartott még egy értekezletet : a Bibliográfiai Osztály nyilvántartásaival, továbbá a zenei hungarikumok feladataival foglalkozott. Záróhatározatként kimondta, hogy a Hungarika Koordinációs Bizottság folytasson vizsgálatot a könyvtár különgyűjteményeinek hungarika témáiban. Ezzel a Bizottság munkája — bár tevékenységének megszüntetésére nem történt határozat — lényegében befejeződött. De a hungarika problémák vizsgálata, e feladatok további kibontakoztatása természetesen folytatódott. Ez a fejlődési szakasz azonban már adott témánk időhatárán kívül esik. Katalóguskiadványok A Kézirattár a felszabadulás utáni években rendezte anyagát, állományrevíziót hajtott végre (1949), korszerűsítette katalógusrendszerét, feldolgozta gyűjteménye ömlesztett részeit, majd nagy lendülettel látott hozzá tudományos feladatai megvalósításához. Ezt a tevékenységét két síkon fejtette ki: — a tár állományát nyomtatott katalógusokban kívánta feltárni, — a hazai kéziratokról központi katalógust, illetve a rájuk vonatkozó irodalomról bibliográfiai katasztert akart létrehozni. A Tár 1950-ben jelentette meg a Kéziratos források az OSZK-ban 1789—1867 c. bibliográfiát, majd folytatta az anyaggyűjtést egészen a felszabadulás időpontjáig. Az 1868-tól 1945-ig terjedő címanyag kiadására azonban nem került sor. 1955-ben készült el és 1956-ban jelent meg Az Országos Széchényi Könyvtár magyar nyelvű újkori kötetes kéziratainak katalógusa, három sokszorosított kötetben, sajnálatosan kis példányszámban. A rendkívül hasznos alapmű kiegészítését már a közreadás időpontjában elhatározta a vezetőség, és a Kézirattár munkatársai hozzá is láttak a pótkötet anyagának összegyűjtéséhez. Ezzel azonban — mint azt az éves beszámolók bizonyítják — 191