AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Az 1970 decemberében tartott III. Országos Könyvtárügyi Konferencia elfogadta a Nemzeti Könyvtár álláspontját, s a hungarika bibliográfia fejlesztésének kötelezettségét tette a nemzeti könyvészetről szóló fejezet élére: „Azzal a területtel kell kezdenünk, amely a leginkább elhanyagolt..." — hangzott a bevezető mondat.

157 Az OSZK Hungarika Koordinációs Bizottsága az országos konferenciával szinte egy időben kezdte meg munkáját. A bizottság elnöke a következőket írta később az együttes tevékenységéről: „. . . szerencsére nem adminisztratív szervként működött. Vitafórummá vált, amely az egyes készülő kiadványok „próbaszámait" elemezte, kritikai észrevételekkel és különféle javaslatokkal élt, külső, nem a könyvtárhoz tartozó tudósok, szakértők, könyvtárosok véleményét is kikérte, konzultációkat folytatott, az egyes periodikus kiadványok szerkesztőivel rendszeres kapcsolatot tartott. A dolgok természeténél fogva legfontosabb partnere a Bibliográfiai Osztály volt, hiszen e munkák legnagyobb része erre az osztályra, mindenekelőtt Fügedi Péterné osztályvezetőre és . . . munkatársaira hárult."

158 Az előkészítő munkák befejeztével a Nemzeti Könyvtár megindította hungarika bibliográfiáinak összeállítását, közreadását. Egy próbaszám megjelentetése után 1971. január elsejével indult meg Szentmihályi János szerkesztésében a Hungarica Külföldi Folyóiratszemle, a,Magyar Folyóiratok Repertóriumán&knegyedéves mellékleteként, könyvtárközi együttműködés segítségével. A szerkesztő — a Hungarika Koordinációs Bizottsággal egyetértésben — a következő célt tűzte ki: mivel mennyiségileg lehetetlen a külföldi (idegen nyelvű) periodikumok magyar vonatkozású cikkeit a maguk teljességében, föltárni, azokat a közleményeket kell ismertetni, amelyek teljes terjedelmükben Magyarország történelmével, irodalmával, művészetével, tudományos és művelődési életével, a politikai és a gazdasági élet jelenségeivel stb. foglalkoznak. Sokan — és már régen — kívánták, hogy a Szemle beszámoljon, vagy jelzést adjon a magyar és magyar vonatkozású művek külföldi fogadtatásáról. A Bizottság javaslata értelmében 1972-ben megjelent (egy próbaszám tapasztalatai alapján) a következő periodikus hungarika összeállítás első száma is, a Külföldi Magyar Nyelvű Folyóiratok Repertóriuma címen, ugyancsak az MFR évnegyedes mellékleteként. Ezt a határainkon kívül megjelenő legfontosabb magyar nyelvű folyóiratok válogatott közleményei157. Az 1970 decemberében lezajlott III. Országos Könyvtárügyi Konferencia elé terjesztett, a bibliográfiai munka soron levő feladatait tárgyaló összeállítás a következőket állapította meg: „Minden fejlett könyvtárüggyel és nemzeti bibliográfiai szolgálattal rendelkező ország arra törekszik, hogy mindenkori államhatárain kívül, de nemzeti nyelven megjelent, továbbá a vele kapcsolatos (idegen nyelvű) legfontosabb dokumentumokat is feltárja, esetleg különféle bibliográfiai kiadványokban publikálja. Nálunk ennek a fontos műfajnak igen tiszteletreméltó hagyományai vannak, azonban az utóbbi évtizedeinkben a hazai kiadványokkal kapcsolatos primer kötelezettségeink mellett a hungarikaproblémákkal nem tudtunk a kérdés súlyának megfelelően foglalkozni. Itt az ideje, hogy támaszkodva elsősorban a Nemzeti Könyvtárra, de az országos szakkönyvtárakra is, kiépítsük a hungarikumokra vonatkozó korszerű nyilvántartásainkat." 158. L. Haraszthy Gyula idézett tanulmányát. 189