AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Hungarika munkálatok A két világháború közti korszak még a kurrens magyarországi nemzeti bibliográfia rendszeres megjelentetését sem tudta biztosítani, még kevésbé törődhetett az államhatárokon kívül eső magyar vagy magyar vonatkozású dokumentumok nyilvántartásával. A felszabadulás után — igazodva az általános fejlődéshez — a Nemzeti Könyvtár hatáskörébe került a magyar nemzeti bibliográfia rendszerének kialakítása és gondozása. Ezt a feladatát az OSZK évek szívós munkájával meg is oldotta, de a külföldi hungarika irodalom bibliográfiai feltárására a felszabadulás utáni években még nem gondolhatott: — egyrészt fejlesztési, személyi és anyagi okokból: az elsődleges tennivaló a hazai irodalom bibliográfiai feldolgozása volt, — másrészt a negyvenes, ötvenes évek politikai, ideológiai légköre sem kedvezett még a külföldi hungarikumok problémáinak nyílt és tárgyilagos felvetésére, elemzésére.

142 Az ötvenes évek végétől azonban egyre több figyelmet fordítottak — nemcsak a könyvtárosok — hanem az itthoni és a határokon túl élő írók, irodalomtörténészek és történészek is — a külföldi magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású művek számbavételére, egyre erőteljesebben léptek fel a magyar kultúra eme értékeinek nyilvántartása, megismerése érdekében.

143 Minden síkon, így könyvtári vonatkozásban is megindult a téma elvi tisztázása.

144 Az OKT Bibliográfiai szakbizottságának 1959-ben összeállított, A Magyar Nemzeti Bibliográfia fejlesztési terve c. programjában

145 már a fő feladatok között található a külföldi hungarikumok bibliográfiai jegyzékének folyamatos közreadása. Az 1961 szeptemberében tartott gödöllői Bibliográfiai Konferencia nemzeti bibliográfiai szekciójában a szakemberek nyomós érvekkel sürgették a külföldi hungarikumok nyilvántartásának megoldását, a magyar, nemzeti bibliográfiai rendszerbe történő beépítését.

146 142. A hungarika problémával való foglalkozás először inkább csak a gyarapítás vonalán jelentkezett. 1959-ben feljegyzés készült a külföldi hungarikumok beszerzésének fokozásáról, a rendszeres gyűjtés megindítása érdekében. OSZK Irattár. 143. Részletesen feldolgozza e kérdéskört Haraszthy Gyula tanulmánya: „Hajszálgyökerek" és a hungarika-bibliográfia. Bp. 1974, OSZK—KMK. 22 1. (Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Előadások — viták 2.) 144. A hungarika bibliográfia elvi, elméleti kérdéseinek részletezésére ezúttal nem térhetünk ki, a szakirodalom ezt a problémát már tisztázta. 145. MM/XI. oszt. 79 002 (UMKL). 146. A magyar nemzeti bibliográfia rendszeréről Dezsényi Béla, Fügedi Péterné, Komjáthy Miklósné, Kőhalmi Béla és Szentmihályi János tartott előadást. Részben ezek szövegét közlik, részben e témakörhöz kapcsolódnak az alábbi publikációk: Szentmihályi János: A társadalomtudományok szakbibliográfiáinak néhány kérdése. — Magyar Könyvszemle. 1962. 16 — 17. 1. — Fügedi Péterné: Az Országos Könyvtárügyi Tanács Bibliográfiai Munkabizottságának Nemzeti Bibliográfiai Szekciója. = Magyar Könyvszemle. 1962. 235. 1. — Haraszthy Gyula: A magyar nemzeti bibliográfia fejlődése a gödöllői bibliográfiai konferencia után. = Magyar Könyvszemle. 1966. 83 — 88. 1. — Rózsa György: A hungarika dokumentáció néhány vonatkozásáról. = Magyar Könyvszemle. 1966. 264—268. 1. — Fügedi Péterné: A kurrens magyar nemzeti bibliográfia időszerű kérdései. = Magyar Könyvszemle. 1962. 278 — 292. 1. 185