AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)
tártudomány kérdéseiről. 128 Ugyanekkor jelentek meg a könyvtárügy második ötéves tervének irányelvei, 129 amelyek — többek között — meghatározták a könyvtártudományi kutató munka feladatát 130 és az ebből adódó tennivalókat. A következő öt évre (1966 — 1970) az MM Könyvtárosztálya Távlati könyvtártudományi kutatási programot adott ki 131 a munkák szervezettebb vitelének elősegítésére. 132 Ezeket a direktívákat az OSZK mindenkori tudományos feladatai meghatározásánál figyelembe vette, csakúgy mint azokat a párthatározatokat, amelyek a kulturális és tudományos munkára vonatkoztak. Ezek közül — alapvető fontossága miatt — ki kell emelnünk A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Tudománypolitikai Irány elveit. lzt& Nagyon vázlatosan, legfőbb vonásaiban felrajzolva, és csak néhány példával illusztrálva próbáltuk érzékeltetni azt a tudományos közeget, 128. A könyvtártudományi kutatás kérdései. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ ankétja. Budapest, 1960. június 13 — 14. Anyaga megjelent a Magyar Könyvszemle Különszámában. 1961. június. 129. A könyvtárügy második ötéves tervének irányelvei. = A Könyvtáros. 1960. 6. sz. 401-408. 1. 130. „A könyvtártudományi kutatómunka feladata a könyv- ós könyvtárkultúra társadalmi alapjainak és összefüggéseinek, a könyvtári gyakorlat elméleti problémáinak, valamint a könyv- és könyvtártörténeti fejlődésének vizsgálata. A szakkutatás különösen fontos feladata a könyvtár társadalmi funkciója által meghatározott tevékenység elméleti megalapozása és magának a társadalmi funkciónak beható vizsgálata." 131. Távlati könyvtártudományi kutatási program 1966 — 1970. [Összeáll, a] Művelődésügyi Minisztérium Könyvtárosztálya. Bp. 1966. 6 1. 132. A könyvtárakban végzett kutatómunka elvi és szervezeti kérdéseinek tisztázása az egész tárgyalt időszakon át foglalkoztatta a könyvtáros közvéleményt. Lehetetlen lenne, és nem is feladatunk az erre vonatkozó tanulmányokat, előterjesztéseket felsorolni. Kiragadott példaként álljon itt csupán néhány: Sebestyén Géza: A könyvtári kutatások mai problematikája a külföldi szakirodalom tükrében. Bp. 1962. 163 1. (Az Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványai. 15.) — Bereczky László—Zircz Péter: Tudományos kutatómunka a könyvtárakban. = Könyvtári Figyelő. 1971. 4. sz. 295 — 300. 1. — Papp István: Kutatóműhelyek. A könyvtárosképző intézmények és a KMK. Bp. 1973. — Havasi Zoltán: A könyvtárosok tudományos tevékenységéről. = Könyvtári Figyelő. 1973. 3. sz. 229 — 239. 1. — Hogy a vélemények egybehangzóbbak, azt bizonyítsa két idézet. Rózsa György így fogalmaz: „A tudományos könyvtár . . . sokrétű funkcióinak és a vele szemben jelentkező társadalmi Szükségleteknél fogva, mint a felsőfokú oktatás és képzés egyik telephelye, mint általános kulturális ós ismeretterjesztő intézmény, végül, de nem utolsósorban mint tudományos műhely, a maga egészében tudományos probléma-komplexust alkot." (A tudományos könyvtár a tudományos technikai forradalom korában. — Magyar Könyvszemle. 1965. 297—312. 1.) B. Nagy Ernő pedig a következőket állapítja meg: „Másokkal együtt az a véleményem, hogy a könyvtár nem pusztán kulturális szolgáltató üzem, hanem önálló kutatóműhely is, amely rendeltetésszerűen kapcsolódik be a környezetének megfelelő alkotótevékenységbe." (A könyvtári kutatások személyi tényezői. = Könyvtártudományi tanulmányok. 1973 — 1975.) Könyvtári kutatások. Bp. 1978. 37. 1. 132a L. Társadalmi Szemle. 1969. 7 — 8. sz. 47 — 70. 1. — Ez a dokumentum határozta meg azokat az alapelveket és törekvéseket, amelyeket az MSZMP a tudományos kutatás továbbfejlesztése terén követ, ós körvonalazta a tudománynak a szocialista társadalom építésével kapcsolatos feladatait. 180
