AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

sét célozta annak érdekében, hogy a hazai művelődéstörténet eme fontos területének bibliográfiája nyomtatásban is rendelkezésére álljon a kutatóknak. A hivatali időben kezdett feltárást az Akadémia szerény célhitellel támogatta ugyan 1954-ig, de aztán a Színháztörténeti tár munkatervébe iktatva folytatta csak az anyaggyűjtést. Amikor azt a felszabadulás utáni évekre vonatkozóan befejezte, a kiadásra vonatkozó tárgyalások megszakadtak (1955-ben)

119 és a kis létszámú osztály beszüntette ezt a szép eredményt felmutató bibliográfiai munkát. Kevéssé vigasztaló az, hogy a cédulák összecsomagolva ugyan, de ma is megvannak. A Könyv- és könyvtártörténeti (később könyvtörténeti, illetve egyszerűen történeti, máskor írás-, könyv-, könyvtár- és nyomdászattörténeti) munkaközösségek fennállásuk rövid ideje alatt nem sok eredményt mutattak fel, és a későbbi időszakban az ismertetett szervezetben már nem is folytatták tevékenységüket. Kivételként említhetjük az RMK munkálatokat (ezek kezdetben a „Bibliográfiai és kataszteri" együttesek csoportjában szerepeltek), és Waldapfel Eszter pozitívumként könyvelte el a könyvtártörténeti kutatások e keretben történt megindítását: ,,A kutatások előrehaladtak a közművelődési könyvtárak történetében, az Országos Széchényi Könyvtár és a magyar könyvtárügy története a felszabadulás utáni területeken, de összefoglaló eredmények helyett egyelőre ezekből is csak résztanulmányok jelentek meg. E munkaközösségek indították el a többi könyvtárak történetével foglalkozó, de abból kiváló kutatásokat is."

120 Itt is emeljük ki először azt, ami dicséretet érdemel: a kutatások megindításának tényét, és fogadjuk el azt a negatív megállapítást, hogy e közösségek munkája sem hozott túl sok kézzelfogható eredményt. * Azt, hogy a munkaközösségi tevékenység miért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, több tényező együttes hatása magyarázza: — A könyvtár mindent egyszerre akart, de semmire sem tudott igazán koncentrálni. — Nem voltak kiérlelt elképzelései, állandóan újított, változtatott tudományos tevékenységének tartalmi vonatkozásaiban és szervezeti kereteiben egyaránt (1. a munkaközösségek elnevezésének változását, a témák ide-oda sorolását). A tervek túlméretezettek voltak, a határidőket eleve irreálisan, a munka időigényét figyelmen kívül hagyva, határozták meg. Ilyen körülmények között a nyugodt munka feltételeit sem tudták biztosítani. — Éppen mert sokat markolt egyszerre, felhígította — elsősorban a külső — munkatársak gárdáját, a teljesítmény színvonalát nem sikerült mindig a kellő szinten tartani. — Fokozta a megfelelő mennyiségi és minőségi teljesítmény hiányát az ellenőrzés lazasága, a hivatali időben, illetve a magán idő terhére végzett megfizetett munka keveredése is.

121 119. 1955. évi beszámoló jelentós. 120. Waldapfel Eszter i. mű 39. 1. 121. L. a 70. sz. jegyzetben idézett jelentést. 175