AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

volt a munkaközösségek teljesítményével. Űgy ítélte, hogy az nem volt kielégítő. Mégpedig azért nem, mert a dolgozók nem tudták a betervezett munkaidőkedvezményt rendszeresen igénybe venni,

88 másrészt az anyagi támogatás sem volt megfelelő mértékű.

89 Talán a kisebb teljesítmény magyarázza azt, hogy az éves beszámoló igen röviden összegezi a könyvtártudományi munka és bibliográfiai tevékenység eredményeit, és a részletezésre egyáltalán nem tér ki. A bibliográfiai munka 1953-ban jelentkező túlzásaiból okult a könyvtár vezetősége, most már csak tudományos, összefoglaló bibliográfiákat, illetve irodalmi témákról szóló összefoglalásokat készítettek. Ebben az évben került sor az első évkönyv anyagának egybegyűjtésére, a nyomdakész kéziratot azonban „technikai" okok miatt nem sikerült nyomdába adni. A Könyvtártudományi Főbizottság megalakulása döntő jelentőségű volt az egész szakterület, de mindenek előtt a Széchényi Könyvtár számára. Az addigi útkeresést, az ezzel együttjáró kapkodást sokban lefékezte, az elképzeléseket stabilizálta, formába öntötte. A Főbizottság megvitatta a kutatási tervbe foglalt témákat, ellenőrizte azok végzését, már csak a céltámogatás felhasználásának szemszögéből is. Elkészültek — ahol még nem voltak meg — az egyes munkálatok részletes tervei, szabályzatai és ezeket a kitűnő szakmai együttes érdemében tárgyalta meg. így a bizottság elé került — még 1954-ben — az 1945 —1954-es általános nemzeti bibliográfia, a nemzeti folyóiratbibliográfia (1705—), 1955 elején az RMK új kiadásának tervezete, a külföldi folyóiratok lelőhelybibliográfiájának szabályzata, 1956ban magyarországi könyvtárakban őrzött ősnyomtatványok kiadásra kerülő központi katalógusának szerkesztési szabályzattervezete, és több más, az OSZK-t is érintő téma (a nemzeti bibliográfia aktuális kérdései, a tudományos könyvtárak könyvtártudományi tervezetei stb.). A munkák megalapozottsága, felsőbb fórumokon történt jóváhagyása érezhetően biztonságot adott a könyvtár vezetőinek. Ezt tükrözi az 1955. évi terv bevezetése is, amely már kiemelten foglalkozik a kutatás kérdésével: ,,A könyvtártudományi munka a hivatalos munka szerves részévé válik, annál is inkább, mert a hivatalos időn kívül végezhető munkaközösségi munkára a szükségesnél kisebb anyagi keret áll rendelkezésre. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtártudományi Főbizottsága irányítása mellett a legtöbb munkaközösség irányítása az Országos Széchényi Könyvtárra hárul. A könyvtártudományi munka fellendítését szolgálja az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyvének megjelentetése is." 88. A munkaidőkedvezmény meghatározás alatt a munkatervbe iktatott kutatóidőt kell érteni. Ezt a tudományos (egyetemet végzett) dolgozói számára biztosította i a könyvtár vezetősége. Goriupp Alisz egy igazgatási értekezleten (1955 február 19.) elhangzott felszólalásából ítélve, heti 5 óra keretben. — Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája 1953-ban és 1954-ben — feltehetően az MTA Könyvtártudományi Főbizottsága számára készített jelentésből (kelt 1954. május 12., Waldapfel Eszter aláírásával) — az derült ki, hogy a könyvtártudományi munkába bevonható dolgozók száma kb. 70, akik mintegy heti 350—400 órát fordítanak könyvtártudományi munkára. Ez az összdolgozók óramennyiségéhez viszonyítva 4%-nak felel meg. 89. L. az 1954. évi munkáról szóló beszámolót. 166