AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

jükről, és nyolc olyan munkatársuk számára kérték a kutatónap engedélyezését, akik megbízásukat az Akadémiától kapták.

57 A témák, az előző évihez hasonlóan, irodalomtörténetiek, illetve történettudományiak voltak. * 1952 márciusában került sor az OSZK egész tevékenységének külső szakértőkből álló bizottság által történő felülvizsgálatára.

58 Ez bőven taglalta a Nemzeti Könyvtár tudományos tevékenységét, természetesen az akkori értékítélet szemszögéből. Elismeréssel szólt a jelentés az MNB és MFR rendszeres megjelentetéséről. Kiemelte a Kézirattárban folytatott tudományos feltáró munkát, amelynek elsődleges feladata az újkori kéziratok katalógusának elkészítése. Dicsérettel említette az országos kéziratkatasztert, mint a tudományos kutatás egyik igen hasznos segédeszközét. A Régi és Ritka Nyomtatványok osztályainak munkái közül kiemelte az ősnyomtatványokról és az RMK I—II. köteteinek anyagáról adrémával készült modern katalógusokat, a két állományrészről felállított differenciált katalógussort, amely ,,a könyvtár egyik legjelentősebb tudományos produkcióját jelenti, és az egész magyar tudományosság számára nagy értéket képvisel."

59 A Színháztörténeti Tár

60 tudományos kutatást igénylő feltárása mellett a magyar színház- és drámatörténeti bibliográfia kapott a felülvizsgálóktól elismerő szavakat, ez utóbbit „úttörő jelentőségű" munkának ítélték. A Zeneműtárban, a Plakát- és Aprónyomtatványtárban, valamint a Térképtárban a speciális dokumentumok tudományos feltárását emelte ki a jelentés. Ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra ,,a hiányosságokra, amelyek a tudományos munka korszerű megszervezése területén mutatkoznak. A könyvtár saját tudományos tervét alapul véve

61 — többek között kifogásolták a felül vizsgálók, hogy a terv nem átfogó, tartalmilag szegény, ötletszerű, inkább a vezető elgondolásainak eredménye, nem pedig . . . kollektív módon kiérlelt célkitűzések rögzítése. A dolgozók túl sokat vitatkoznak arról, hogy mi a tudományos munka és mi nem az, ez pedig „elvonja a figyelmet a tár*gyi problémák tényleges kutatásáról." 57. Kutatónapot kaptak: Dézsányi Béla, Hajdú Helga, Kemény G. Gábor, Keresztury Dezső, Kövendi Dénes, Stoll Béla, Tarnai Andor és Windisch Eva. 58. Tájékoztatás az Országos Széchényi Könyvtár megvizsgálásának lefolyásáról. Bp. 1952. március 29. 106 gépelt lap. A 12 tagú bizottság vezetője Kovács Máté volt. 59. Az osztályon Sajó Géza osztályvezető mellett Fazakas József, Kövendi Dénes és Soltész Zoltánné tudományos dolgozók látták el a feladatokat egy félidős hivatalsegéd segítségével. 60. A Tár munkájában Keresztury Dezső irányításával Monori Erzsébet (Berezeli A. Károlyné), Dubois Sarolta és Horányi Mátyás vett részt. 61. Nem világos, hogy ez. mire vonatkozik. A könyvtár első ízben 1953-ban állított ösaze intézeti éves tervet, addig csupán az osztály tervek alapján dolgozott. Nincs nyoma annak, hogy az említett kisebb terveken kívül más tudományos terv is készült volna. 157