AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

1. 1945-1957 A felszabadulás utáni években a már meglevő, a háborút több-kevesebb veszteséggel átvészelt könyvtárak helyreállítása, működtetésének megindítása, új könyvtárak alapítása, és az egész magyar könyvtárügy szocialista átformálása volt a magyar kulturális élet egyik legfontosabb feladata. Ebben összpontosult a könyvtárosok minden energiája, és az adott helyzetben háttérbe szorult a könyvtárak, így a Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége is. És bár ennek folytatására már 1945-ben is készültek tervek, a szervezettebb munka csak az ötvenes években indult meg. Amint azt Papp István és Zircz Péter megállapítják,

6 a könyvtárügy gyorsuló fejlődése és az egyetemi könyvtárosképzés megindítása nyomán

7 bontakozott ki valójában a kutatási tevékenység, mégpedig szinte kivétel nélkül a nagy tudományos könyvtárakban. ,,A kezdetben minden irányítást nélkülöző kutatások jelentékeny hányadát a témaválasztás ötletszerűsége, az adatgyűjtés túlsúlya jellemezte. A kutatások központi orientálásának szükségessége az ötvenes évek második felében került előtérbe." Ezek a mondatok elsősorban a könyvtártudományi kutatásokra, de a könyvtárakban folytatott egyéb tudományos munkára is vonatkoznak. Ezt igazolja Havasi Zoltán fejtegetése is, amely a felszabadulás utáni helyzetet mutatja be.

8 Ő hívja fel a figyelmet arra, hogy az akkori könyvtárosok kevéssé vették tekintetbe Dienes László ós Kőhalmi Béla iránymutatásait. Havasi Zoltán — e korszak jellemzésére — éppen Kőhalmi Bélát idézi:

9 ,,Az 1950-es évtized első felének könyvtári szakirodalma tükrözi, hogy voltak könyvtárosok akik a «praktikum szempontjainak túl nagy engedményt tettek és kialakult a provincializmusnak az a fajtája, amely még a rokon tudományos intézményekkel való kapcsolatot is elhanyagolta.'» Azt, hogy a kutatások helyes iránya oly nehezen bontakozott ki, nem csak a könyvtárügy szocialista átformálódásának buktatókkal teli folyamata magyarázza, hanem az a változás is, amely a tudományos könyvtárakat 6. Papp István—Zircz Péter: Tudományos kutatómunka a könyvtárakban. = Könyvtári Figyelő. 1970. 183 — 189. 1. E tanulmányban részletesen olvashatunk a könyvtárakban végzett tudományos munka lassú kibontakozásának fő okairól: a könyvtárügyet kezdetben az extenzív fejlődés jellemezte, a kutatómunkára alkalmas szakemberek hiánya csak fokozatosan enyhült, a kutatások személyhez és nem intézményhez kötődtek, a kutatások anyagi és személyi ellátottsága gyenge volt. 7. A Könyvtártudományi Tanszék 1949-ben alakult meg, az 1948/1949-es tanév második felében kezdte meg az oktató tevékenységet. 8. E korszak könyvtári kutatásait méltatja Havasi Zoltán: A könyvtár mint kutatóműhely c. tanulmányában. = Könyvtártudományi kutatások. Bp. 1978. NPI. 81 —104. 1. — Még részletesebben jellemzi a háború befejezése utáni évek könyvtárügyét, ezen belül a tudományos könyvtárak helyzetét, Havasi Zoltán az Egyetemi könyvtáraink a felszabadulás után c. írásában. = Magyar Könyvszemle. 1970. 45-54. 1. 9. Kőhalmi Béla: Vita a könyvtártudományról. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1957. Bp. 1958. 76-83. 1. 10 OSZK Évkönyve 145