AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár)

klasszikussá vált esszé-portréját Illés Endre

51 krétarajzainak egyikében. Közelről figyelhette Hevesit: a szerkesztőségben a harmincas évek derekán egy szobában dolgoztak. Az eszményekhez fűződő hűség és választékosság élete utolsó pillanatáig végigkísérte Hevesi Andrást: amit regényeinek hősei nem tudtak megtenni, ő szabad választásból — az elkötelezettség jogán és okán — megcselekedte: 1939 tavaszán elhagyta Magyarországot, s fordított utat járván mint egykori nemzeti könyvtári munkatársa, Honti János, Franciaországba sietett, hogy fegyvert fogva harcoljon a „második hazába" betörő német fasiszták ellen. „Vad harci vágy fűtötte ezt a polgári, azaz civil írót" — írta róla sorsának egyik szemtanúja, Bajomi Lázár Endre. Hevesi egy nép, egy világnézet nevében le akart számolni a nácikkal. Sikerült magát besorakoztatnia a francia hadseregbe, s 1940. májusában a 21. önkéntes gyalogezred harcosaként a somme-i frontra került, s fejlövést kapva végül is az épinali hadikórházban dobbant utoljára szíve, hősi halálával válaszolva a barbár kihívásra. Hevesi András mint író, mint ember és mint könyvtáros a progresszív magyar értelmiség egyik kiváló képviselője volt. Elveiért nem csak írásaiban, hanem a társadalmi cselekvésben is helyt állt. A Nemzeti Könyvtár legjobb fiatal tudósai közül Halász, Honti, Sárkány Oszkár és Joó Tibor követték őt; ki ilyen, ki olyan kapun át suhant a végtelenbe a legszebb emberi eszmények védelmében. SÁRKÁNY OSZKÁR A Nemzeti Könyvtár egyik legkiválóbb fiatal tudományos munkatársa volt a 30-as évek második felében és a negyvenes évek elején. Az OSZK 1945. évi jelentésének egyik hiteles személyi melléklete

52 a következő legfontosabb adatokat adta meg róla: dr. Sárkány Oszkár 1912. október 9-én született Budapesten, 1942. április 20-án kényszerítették katonai szolgálatra. A „milyen párthoz tartozik" rovatban ez áll: „Érzelmileg a kommunista párthoz tartozik", politikai felfogása: „erősen németellenes, demokrata felfogású." Feleségéé személyi laphoz (a megjegyzés rovatba) még a következőket írta: „Miután lakásunkat teljesen szétlőtték 51. Illés Endre: Krétarajzok. (2. bőv. kiad.) Bp. 1970, Magvető. 515 1. — Illés írásának címe: Egy dühöngő fiatal a 30-as években. Ez a dühöngő fiatal Hevesi András volt. — Mint íróról, műfordítóról, újságíróról természetesen több jeles elemzés látott még napvilágot: Halász Gábor (Nyugat, 1936); Sőtér István (Magyarok, 1956); Illés Endre (Kortárs, 1962). Őt kell idézni Hevesi alkatának valódi jellemzésére: Hevesi András büszkén hangoztatta tudatosságát: írni — romantika, fogalmazni: klasszicizmus. Az volt az óhaja (Gombocz Zoltán egyetemi tanítványa lévén), hogy a választékosság sohase kerüljön le róla, még a válságos pillanatokban sem, úgy tapadjon hozzá, „mint fényes páncéling." A jó ízlés megszállottja volt; ,,a zseni néha megbukik, az ízlés mindig felülkerekedik; a zseni néha faképnél hagyja az írót, az ízlés maga a megbízhatóság és hűség" — vallotta ars poeticájában. Hevesi írói működését sokan méltatták. Rövid felsorolásunkban Bajomi Lázár Endre, Bóka László, Cs. Szabó László, Fejtő Ferenc, Gál István, Halász Gábor, Illés Endre, Petrányi Ilona, Sós Endre, Sőtér István írásaira hívjuk fel a figyelmet. Életére vonatkozóan ld. különösen Bajomi Lázár Endre írásait. 52. 296/1945. OSZK Irattár. 135