AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár)

vezető szakfolyóirataiban, vagy önálló kiadványok formájában. Az Egyesült Államokban is felfigyeltek munkásságára s a tengeren túlról is kapott meghívásokat. De ezeknek már nem tett eleget: jött 1939 baljós esztendeje. 1939 őszén — a második francia mozgósítási plakát közzététele után — hazatért Magyarországra. Dobrovits Aladár írt erről visszaemlékezésében: nevét ismerte az egész tudományos világ

; de ő az Országos Széchényi Könyvtár rosszul fizetett, de intézetére mindig büszke tisztviselője maradt. „Hiába tisztelte meg a francia kormány a francia folklore-kutatás megszervezésének feladatával, hiába állt előtte nyitva az Óceán túlsó partja ígéreteivel, visszatért ... a szelíd Pannónia számára halálossá vált halmaihoz." A francia határállomás előtt kiderült, hogy egy vonaton utazott a szintén hazatérő Bóka Lászlóval. A két évfolyamtárs és könyvtáros találkozott ezen a helyen. Lehetetlen évtizedek távlatából is megindultság nélkül olvasni Bóka visszaemlékező szavait: „Megöleltük egymást, s azt mondtam neki: a határ előtt szállj le és maradj itt. Itt legfeljebb internálnak. . . Nem mertem befejezni a mondatot: . . . otthon megölnek. Honti János megfogta mindkét kezemet és azt felelte: — Ha otthon nem lehet élni, akkor másutt sem érdemes. Én nem vagyok hazafi, én magyar vagyok."

18 Az igen nehéz időkben a magát ennyi öntudattal magyarnak valló tudós-könyvtáros tovább dolgozott az OSZK-ban, mint a Nyomtatványtár munkatársa,

19 s tette közzé folklorisztikai kutatásainak tanulmányokban és önálló művekben lecsapódó eredményeit.

20 18. Válogatott tanulmányok. Bp. 945. 1. 19. Van rá adatunk, hogy a részcímes sorozatok fölvételét végezte. 58/1942 sz., OSZK Irattár. Itt jegyezzük meg azt is, hogy tudományos és könyvtári munkája mellett széleskörű előadói tevékenységet is kifejtett: a Debreceni Nyári Egyetemen, a Keszthelyi Nyári Egyetemen, a budapesti Szabad Egyetemen és a Rádióban tartott előadásokat. 20. A szaktudomány és a Magyar Tudományos Akadémia Honti életművéhez méltó feladatát teljesítette, midőn egy gyűjteményes kötetben közzétette a magyar olvasók előtt ma már szinte ismeretlen, a különböző külföldi folyóiratokban megjelent tanulmányait: Honti János: Válogatott tanulmányok. (Szerk. és az előszót írta Ortutay Gyula. A záró jegyzeteket írta Dömötör Tekla.) Bp. 1962. Akad. K. 353 1. — Szaktudományi (folklorisztikai) szempontból — többek között — még a következő publikációkat ajánljuk az olvasók figyelmébe: Dobrovits Aladár: Valóság, mítosz és szimbólum. Honti János emlékének. Bp. 1947, Stephaneum ny. 8 1. (Klny az Etnographia — Nópéletből.) — Ua.: Honti János. = Magyar mártír irók antológiája. Szerk. Bóka László. Bp. 1947, Cserépfalvi. 107 — 108.1. — Dömötör Tekla: Honti János emlékezete. = Népszabadság. 1965. 75. sz. — Ua.: János Honti. Leben und Werk. Helsinki 1978. Suom. Tiedesakademia. 84 1. (Folklore Fellows Communications 221.) — Ua.: The folklore genre theory of János Honti. = Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1977. Fasc. 1 — 2. 25 — 36. 1. — Irodalmi Szemle (Korompay Bertalan: Honti János sib. néprajzi könyvismertetései.) (Bp.) 1942. 14 1. (Klny. az Ethnographia — Népéletből.) — Ortutay Gyula: Honti János emlékezete. TrencsényiWaldapfel Imre: Mesetudomány és vallástörténet. Bp. (1961), Akad. ny. 325 — 342. 1. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményeiből.) — Szilágyi János: J. Honti. (1910 — 1945). = New Hung. Quart. 1965. 20. sz. — Szilágyi János György: Honti János és az ókortudomány. Bp., 1975. 126 — 131. 1. (Klny. Antik tanulmányok.) — Voigt Vilmos: Selected studies of János Honti. Bp. 1963. Akad. K. 195 — 201. 1. (Klny. Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae.) 128