AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

igényei szerint gyarapított és kezelt speciális forrásanyagaival és az állományára épülő információs apparátussal áll a tudományos kutatás rendelkezésére. A könyvtári intézmény ezt a funkcióját szakképzett könyvtárosok és szaktudományos felkészültségű munkatársak együttműködésével töltheti be. A könyvtári állomány egészének színvonala, szervezettsége és használhatósága elemi feltétel a tudományos kutatás és a közművelődés szemszögéből nézve. A kutatás és a művelődés érdekei és irányai szerint végzett gyűjteményszervezés, valamint a szolgáltatások irányainak és arányainak meghatározása önmagában tudományos felkészültséget igényel, a könyvtári szakma tudományos művelését írja elő. A könyvtár állományában levő forrásanyag és szakirodalmi információs anyag tudományos igényű gondozása és feltárása vitathatatlanul könyvtári tudományos munka, amelyet a könyvtár — gyűjtési profilja szerint alkalmazott — szaktudományos felkészültségű munkatársak közreműködésével végez. A kettős felkészültséggel teremtett könyvtári tudományos apparátus, könyvtári környezet a tudomány segítőjeként (tudományos segédüzem) funkcionál. A könyvtárat felkereső kutatók számára kutatóműhelyül szolgál. A könyvtár mindezeken túl az országos tudományos kutatási apparátusban betölthető helye szerint kutatóhellyé is válhat; a főhivatású kutatóhelyek, a felsőoktatási kutatóhelyek és a mellékhivatású kutatóhelyek hármas rendszerében a harmadik típusba sorolható. A könyvtár olyan mellékhivatású kutatóhely, olyan kulturális intézmény, amely főhivatása — a szorosabb értelemben vett könyvtári szolgáltatások — mellett kutatómunkát is végezhet. A szocialista nemzeti könyvtár, mint tudományos kutató központ két fő irányban fejtheti ki tevékenységét: — az ideológiatörténeti jelentőségű művelődéstörténeti kutatásokban; — a művelődéspolitikai szempontú művelődéskutatásban. Az intézmény jellege szerint természetesen elsőrenden a könyvtári kutatás módszereivel és eszközeivel: — a könyvtári forrásfeltárással; — illetve az olvasáskutatással és a könyvtári munka hatékonyságának fokozására irányuló kutatással. A kutatások mindkét ágán a nemzeti és nemzetközi perspektívája vállalkozások vezethetnek csak elfogadható eredményekre. A szocialista nemzeti könyvtár egész kutatómunkáját a gyűjteményének jellegén, a könyvtári rendszerben elfoglalt helyén túl a tudománypolitikai és művelődéspolitikai irányelvek, célkitűzések határozzák meg. A szocialista országok tudománypolitikusai fokozódó figyelmet fordítanak a marxista történetírás viszonylag elmaradottabb ágaira: az eszmeés művelődéstörténetre, valamint a szorosabb értelemben vett társadalomtörténetre. Maguk a történészek is úgy vélik: az adott országra vonatkozó történeti kutatások és az egyetemes történeti kutatások összehangolása elősegítheti, hogy a közgondolkodásban erősödjék a nemzeti és internacionalista látásmód egysége. Az irodalomtudósok is úgy vélekednek, hogy a társadalom fejlődésével együtt haladó szocialista tudat formálásának szerves része a nemzet történelmi és kulturális hagyományainak történelmi szemléletű és nemzetközi perspektívájú marxista feldolgozása. Megfigyelhető továbbá az a közös törekvés, hogy — a modern tudomány művelés egyik legfőbb követelménye szerint — a kutatók erősíteni kívánják a komplexitás és az interdisciplinaritás érvényesülését. 101