AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén

kásmozgalomban igen népszerű Upton SINCLAIR munkáinak megjelentetésé­re. Emellett MARX: A filozófia nyomora című művét is a Nova adta ki, BRAUN Soma fordításában. CSERÉPFALVI Imre körül tömörültek a haladó irodalom különböző' ár­nyalatait képviselő kommunisták és szociáldemokraták, szociográfusok, pol­gári liberálisok — közös frontot alkotva a néci-szellem behatolása ellen. A kiadó lektorainak sorában JÓZSEF Attila, FÖLDES Ferenc, HEVESI András, RADNÓTI Miklós, VÁGHIDI Ferenc nevével találkozunk. 1936 és 1942 között nyolc esetben ítélték el CSERÉPFALVIT, izgatás címén. 1941-ben Mi európaiak címmel adott ki antológiát. A Bibliotheca maradandó értékeket produkált a háború idején, többek között SHAKESPEARE, William SAROYAN, Charlotte BRONTÉ-művek kiadá­sával. A TRENCSÉNYI­WALDAPFEL Imre által indított Officina-könyvtár a múlt kiemelkedő értékeinek — PLATÓN, MORUS — megszólaltatásán át szólt a jelen, a kor problémáihoz. A Vajda János Társaság érdemei közé tartozik a Flora mundi sorozat létrehívása; ennek keretében adták ki pél­dául KEATS költeményeit. A háborús korszak jelentő hazai vállalkozása volt az Európa Kiadó, mely 1938-as újraindulásakor már többesztendős hagyományokkal rendel­kezett. Bécsben alapította SÁNDOR Pál 1925-ben, majd Új Európa néven indult itthon, de csak egyetlen könyvet, JÓZSEF Attila Döntsd a tőkét, ne si­ránkozz című verseskötetét adhatta ki. 1938-tól Európa Könyvtár néven MARX, ENGELS, GoRKU-műveket adott ki, a háború idején SÁNDOR Pál SZENES Lajossal, a Népszava Könyvkereskedés vezetőjével együtt folytatta a progresszív művek kiadását. GORKIJ, TOLSZTOJ, Upton SINCLAIR műveit adták ki, a trafikokon és sarki újságárusokon keresztül juttatták el az olva­sókhoz. Nemes irodalom olcsó áron, ezt tűzte ki célul az Európa. Néhány rövid életű kiadó és egy-egy kisebb nyomda is vállalkozott ebben a nehéz korszakban értékes művek kibocsátásra. A BENAMY Sándor által alapított Epocha adta ki 1944-ben Upton SINCLAIR Mammonart című iroda­lomtörténetét. A Renaissance kiadó nevéhez fűződik a megjelenése után azon­nal elkobozott TARLÉ-HIŰ, a Napóleon kiadása. 1944-ben ötödik kiadásban bocsátotta ki Upton SINCLAIR Letűnt világ című regényét. A Cronos könyv­tár és a Phönix kiadó mögött egy áldozatkész munkásmozgalmi ember, az Új Harcos című illegális folyóirat szerkesztője, ORAVETZ István állott, aki hivatásul választotta már első lebukása után a progresszív művek terjeszté­sét. A Klasszikus írások sorozattal alapozta meg kiadója legalitás-látszatát. Itt jelent meg a fentebb említett J. S. MiLL-mű is. Időtálló művek készültek kis baloldali nyomdákban is. Ilyen volt a bu­dapesti Klein nyomda, ahol többek között Sinclair LEWIS, Theodor DREISER egy-egy művét nyomtatták; a kispesti Faragó nyomda, ahol FARAGÓ Imre nyomdász MÁTYÁS Ferenc költő segítségével több balodali könyvet tett tett közzé, mint például 1942-ben A nép nevében című kis verseskötetet JÓZSEF Attila és ILLYÉS Gyula forradalmi verseivel. Az Anonymus nyom­dában készült 1943-ban Allen HERVEY AZ utolsó csata című regénye, 1944­ben ILF-PETROV A szovjetmilliomos és TOLSZTOJ A Kreutzer-szonáta című műve. A Forrás nyomdából kerültek ki a A kaland klasszikusai sorozatcímmel POE, Joseph CONRAD, Bret HARTE írásai. 584

Next

/
Oldalképek
Tartalom