AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén

voltak különösen szorongatok; a németek bevonulása azonban egyszerre elapasztotta minden kereseti forrásomat. Még egyetlen egy fordításhoz jutottam az egykori író iránt tanúsított rokonszenvből, a Franklin megrendelte nálam Schiller «Haramiák»-jának fordítását azzal, hogy vagy kiadásra kerülhet egyszer vagy soha; ha jól emlékszem Grandpierre Emil, a Franklin egyik lektora fizettette ki nekem titokban a honoráriumot. . . személy szerint egy kis tehertétellel léptem ebbe a korszakba. Nevem szerepelt a rendőrség titkos, ún. Fekete könyvében. Előttem fekszik ez az Államrendészeti zsebkönyvnek nevezett 972 oldalas könyv, betűsoros jegyzékében nevemmel, születési adataimmal s a sor végén egy M-betűs jellel, melynek jelentését máig sem tudom. Állampolgári «megbízhatatlanságomat» jelezné? Hogy ún. priuszom volt, azt tudtam, hisz már két alkalommal elítéltek sajtó vétségért, legutoljára 1938-ban az 1921. t. c. 1. hírhedt törvénycikke alapján «a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettért» két hónapi börtönre, s a büntetést a Gyűjtőfogházban ki is töltöttem. De hogy a Fekete-könyv nyilvántartásában is szerepelek, arra nem gondoltam . . ,"

18 A régi, jónevű, s tőkével is rendelkező kiadók a különböző okokból felélénkült olvasási éhség kielégítésére a háború idején egyre erőteljesebben vállalkoztak a klasszikus irodalom s az élő világirodalom jeles képviselői műveinek kiadására. Az értékek felszínre hozásában nagy szerepet játszott a kiadóknál dolgozó emberek személyisége. Nem tekinthető csak a konjunktúra hatásának vagy a véletlennek, hogy Az európai irodalom kincsesháza és más külföldi művek az Athenaeumnál jelentek meg. Cégvezetője SÁRKÖZI György volt, lektorai FODOR József, KÁDÁR Endre, Cs. SZABÓ László. (Itt született a harmincas évek végén az országos vihart keltett, kitűnő sorozat, a Magyarország felfedezése). A Nyugat, híven haladó múltjához, 1943-ban adta ki BABITS Mihály tollából Az európai irodalom története című nagylélegzetű művet. A Singer és Wolfner cég irodalmi igazgatója (előzőleg lektora) BENEDEK Marcell, a kiadó vezetője a Párizsból hazatért FARKAS István festőművész volt — érthető, hogy a bestsellerek mellett haladó modern műveket és klasszikusokat egyaránt törekedtek terjeszteni. A Révai kiadó érdemei közé tartozik, hogy 1941-ben kiadta SZERB Antal háromkötetes világirodalomtörténetét — melyet azután rövidesen kivontak a könyvtárakból, felső utasításra. A háború alatt két értékes sorozatot indított RÉVAI, a Klasszikus mesterek-et és a Világsikerek-et. A FRANKLiN-nál három értékes sorozat élt ezidőben: Kétnyelvű remekművek (MACAULEY), A regényírás mesterei (DICKENS, THACKERAY) és a Nagy regények, nagy sikerek (Sinclair LEWIS). A Pantheon Kiadó vezetője, DORMÁNDI László több TRAVEN-IUŰ kiadásával szerzett érdemeket (TRAVEN az 1919-ben Münchenben halálra ítélt Ret MARTJT német forradalmár író álneve, aki Mexikóba emigrált és angol nyelven írta regényeit). A Bárd Kiadó indította a Szép írások sorozatot (MAUGHAM, KNÜTTEL) ; több könyvet adott ki BÁLINT György fordításában. A kapitalista bestsellerekről ismert Nova Kiadó „csendes" tanácsadója és fordítója a kiváló tanár-szociológus, a munkásmozgalom magas színvonalon működő propagandistája, a folklór-tudós BRAUN Soma vette rá a kiadó vezetőit a mun18» DÉRY Tibor: Emlékeim az alvilágról. ZÁDOR István rajzaival. Bp. 1955, Békebizottságok Kiskönyvtára. 11 — 13., 5 — 6. p. (A Fekete könyv M betűjele = megbízhatatlan, mgy.) 583 f