AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

vári nyomdának tulajdonítható az 1659 —1668 közötti időszak néhány országgyűlési artikulusának kiadása. A feljebb már idézett, 1667-ben FRANC Ádám által írt levélben érdekes a HELTAi-nyomdáról szóló rész is. E sorokból ugyanis megtudhatjuk, hogy a HELTAi-nyomda roncsa még 1667-ben is megvolt, a betűk azonban értéktelen, kopott állapotban voltak. Összefoglalva a kolozsvári nyomdászat 17. század végi — TÓTFALUSI KIS Miklós munkásságát közvetlenül megelőző — korszakát, a nyomdai viszonyok alakulására az jellemző, hogy három, a század első felében még virágzó nyomda maradványa egyesült itt 1684-ben. Új gyarapodásnak csak egy kisebb, NÉMETHI Mihály nevéhez fűződő tipográfia számított. Sorba véve, megkíséreljük rekonstruálni azt az anyagot, amelyet az egyes, valamikor önálló nyomdákból az 1680-as, 1690-es évek kolozsvári nyomtatványai megőriztek. Megállapíthatjuk, hogy a Heltai-féle nyomda 1661-es és 1683 között megvolt ugyan, de nem használták. Rekonstruálva az 1684—1962 között újból használatban levő anyagot, a Heltai-nyomda maradéka a következőkből állt: 1. betűtípusok: egy 118 mm-es húszsor méretű antikva betűtípus, egy 11 mm, egy 7 mm és egy 5,5 mm magas kiemelő betűtípus. 2. iniciálék: a 44 X 42 mm-es iniciálésorozatból egy két puttóval díszített, satírozott hátterű, indadíszes S betű, és egy ugyancsak satírozott hátterű, indadíszes I betű, egy A betű, szárai között angyallal; egy 37X34 mm-es N iniciálé, két nagyalakú virággal, satírozott háttérben.

84 3. dísz: egy fametszetes naptár kép még TÓTFALUSI KIS Miklósnál is megtalálható 1699-ben, amint arra HAIMAN György felfigyelt.

85 Mi élte túl a pusztulást a gyulafehérvári fejedelmi nyomda készletéből? Dísz, cifra vagy iniciálé egyetlen egy sem tűnt fel újra, hasonlóképpen, úgy látszik, teljesen elpusztultak a görög és héber betűk is. (A cirill készlet maradványait feljebb már tárgyaltuk.) Az 1658-ban huszonkilenc betűtípusból álló készletből megmaradt bizonyos mennyiségű betűanyag a következő tizenkét típusból: 5A, 6A, 7A, 12K, 18A, 19A, 20A, 21A, 27A, 28K, 31K, 32K. A SzENCZi-féle betűkkel egy típuson belül is keveredett a 19A, 31K és 21A típus.

86 Legtovább volt nyomonkövethető a 28K típus, amely még TÓTFALUSinál is megtalálható, egy 1694. évi nyomtatványán.

87 84. Vö.: MKsz 1900. 202 (1685); SZTRIPSZKY I 325 (1685); MKsz 1917. 96 (1686) stb. 85. HAIMAN György: Tótfalusi Kis Miklós a betűművész és a tipográfus. Bp. Magyar Helikon. 1972. 87-89. 1. 86. Vö.: RMK I 1087 (1669); RMK I 1135 (1672); RMK I 1215 (1677); SZTRIPSZKY I 325 (1685); RMK I 1387 (1690) stb. 87. MKsz 1928. 88-89. (1694). 310