AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

I. Az OSZK 1978-ban - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1978-ban

A kutató-fejlesztő tevékenységben rendkívüli élénkülést hozott az a könyvtárelméleti és informatikai jellegű munka, amely a Könyvtártechnológiai és Fejlesztési Bizottság ez évi sokrétű működésében bontakozott ki, és amelynek az év második felében az ún. integrált feldolgozásra irányuló törekvés adta meg konkrét tartalmát és célját. Külön munkabizottságok foglalkoztak a folyóirat- és hírlapkatalogizálás tervének felülvizsgálásával, a gépesített MNB-re alapozott központi katalóguscédula-ellátással és a SZAMTI felülvizsgálat jelentéséből adódó feladatokkal. Különösen ez az utóbbi kötött le igen sok szellemi energiát, elsősorban a könyvtári futószalag menetéért felelős vezetők, valamint az MNB-rendszerében dolgozó vezetők idejéből. A kutatónapi tevékenység a könyvtár elméleti, illetve tudományos alapfeldataihoz alkalmazkodik, azokat segíti. így a heti nyolc (egyes esetekben 4) órában végzett egyéni munkák — ha sokszor áttételesen is — de szervesen illeszkednek a könyvtári kutatási feladatainak egységes egészébe. 1978-ban 66 munkatársunk számára engedélyezett az intézet főigazgatója kutatónapot, összesen 69 téma feldolgozására. A könyvtártudomány területén 33-an dolgoztak (36 témán), ,,egyéb" témákkal ugyancsak 33-an (33 téma) foglalkoztak. Első ízben történik meg, hogy a két terület megoszlása ilyen kiegyensúlyozott: a könyvtártudományi témán dolgozók száma ugyanis hosszú időre visszamenőleg mindig magasabb volt. Mára a helyzet megváltozott: a kutatók sorába újabban belépők elsősorban az ,,egyéb" (nyelvészeti, irodalomtudományi stb.) témák iránt vonzódnak. Nem örvendetes az sem, hogy a könyvtári módszertani kutatások iránt a kutatónapi témaválasztásnál az érettebb korosztály körében is alig mutatkozik magasabb szintű érdeklődés. A kutató-fejlesztő tevékenység nagyrészt hivatali kollektív vállalásként, nem pedig egyéni munkálkodás révén mutatja fel az előzőekben említett eredményeket. E negatívumok mellett azonban kedvező fejlődési irányok is érvényesülnek. Megállapíthatjuk, hogy a kutatói gárda színvonala állandóan javul, az erősödő irodalomtörténeti és történelmi kutatások segítik a könyvtár hungarika jellegű és szakkönyvtári feladatainak színvonalas ellátását, végül az, hogy a fiatalok közül egyre többen törekszenek a „kisdoktori" cím megszerzésére, örvendetes jelenségnek számít a tudományos utánpótlás biztosítása szempontjából. Kiadványi munkánk vitelében az utóbbi két évben erős ellentmondások merültek fel. Nemzeti bibliográfiai tevékenységünk ugyanis egyre szélesebb területet ölel át, ami kétszeres többletben új összeállítások közreadásában, illetve a már meglevő sorozatok terjedelmi növekedésében jelentkezik. Ugyanakkor szakkönyvtári feladatainkból adódóan kötelességünkké vált a magyar irodalom és irodalomtudomány éves bibliográfiájának, országos nyilvántartó funkciónkból következően pl. az egyházi könyvtárak kéziratkatalógusainak megjelentetése. A mennyiségi növekedéssel szemben áll saját sokszorosító üzemünk tovább már nem növelhető — és elégtelennek bizonyuló — kapacitása, pénzügyi lehetőségeink korlátozottsága, valamint több más, kisebb-nagyobb gátló mozzanat jelentkezése is. A szinte áthidalhatatlan feszültséget átmenetileg a ,,Történelmi és kulturális emlékeink, hagyományaink komplex 61