AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Ilona: Adatok az amerikai magyar könyvtári gyűjteményekről

A magyarság által fenntartott egyesületi és egyházi könyvtárak Az etnikai közösségek életében az anyanyelv, a hagyományok ápolása és az emigráció összetartása szempontjából rendkívül jelentős szerepet töltöttek be a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek és egyházak, hiszen az etnikai közösségek kulturális és szellemi életének jó része ezeknek a keretében folyt és folyik még ma is. Az egyesületek és egyházak által fenntartott magyar vagy magyar vonatkozású könyvtárakról csak szórványadatok állnak rendelkezésünkre, áttekintő felmérés nem készült, de a kevés adat birtokában is megállapíthatjuk, hogy szerepük nem elhanyagolható, hiszen feltehetően az emigráns közösségek közvetlen és első olvasmányélményüket elsősorban ezekben a gyűjteményekben szerezték. A Kent State University-n működő Ethnic Studies Center Lubomyr WYÍTAB, irányításával végzett egy felmérést, amely csupán szerény mintavételnek tekinthető. Az 1974-ben működő ilyen gyűjtemények közül 10 könyvtár adatait sikerült megállapítaniuk. Feltehetően számos be nem jelentett gyűjtemény is létezik. Már a magyar egyesületek korábban említett számából (225) is következtethetünk arra, hogy az ilyen jellegű gyűjtemények száma bizonyára jóval nagyobb. Fontos feladat lenne adataik összegyűjtése, valamint jellegük és hatásuk vizsgálata. Ezúttal csak helyüket jelöljük meg az amerikai magyar gyűjtemények sorában, s csupán néhány adattal hivatkozunk szerepükre. A kenti központ felmérése alapján 1974-ben a bejelentett 10 gyűjtemény közül a legtöbb 1950 után létesült. Közülük csupán egy keletkezett a II. világháborút követő években. Ez a tény a gyűjtemények sorsát is mutatja kissé. Sok kezdeményezésből feltehetően kevés a hosszúéletű, sorsuk összefügg a szervezetek és egyesületek létével, az egyes generációk érdeklődésével és támogatásával. A gyűjtemények közül a legkisebb 500, a legnagyobb 10 000 kötetet tartalmazott. Az átlag 1000—2000 kötet. Tekintve, hogy sok nagy könyvtár magyar gyűjteménye sem haladja meg ezt a számot, e könyvtárak szerepe semmi esetre sem lebecsülhető. A könyvgyűjtemény mellett közülük nem egy levéltári gyűjteménynyel is rendelkezik, amelyek a jövőben bizonyára értékes forrásai lesznek a kutatásnak.

90 Magángy űjte menyek Bár a terület még rendkívül feltáratlan, adataink meglehetősen hiányosak, a teljes képből mégsem hagyhatók el a magánkönyvtárak. Jelenleg csupán csak felsorolásra szorítkozhatunk, de érdemes számba venni őket, hiszen az amerikai magyarság könyvtári életében, és az amerikai magyarsággal kapcsolatos kutatások szempontjából nem kis szerep jutott néhány magángyűjteménynek. E magánszemélyek gyűjtőmunkájának jelentőségét növeli, 90. Az adatok gyűjtését Lubomyr WYNAR professzor végezte és a kenti Ethnic Studies Center nyilvántartásaiból bocsátotta rendelkezésemre. 610