AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Ilona: Adatok az amerikai magyar könyvtári gyűjteményekről

\ ség igényeinek ellátásával. Az egyik az említett Carnegie West Branch, a másik a Rice Branch Library. A Carnegie gyűjtemény létrejötte kitűnő példája a társadalmi szükséglet nyomán felmerült társadalmi kezdeményezés sikeres megvalósulásának. A könyvtárat az 1920-as években HORVÁTH Ferencné kezdeményezésére nyitották meg. HORVÁTH Ferencné magániskolájának jelentős szerep jutott a 20-as évek emigránsainak angol nyelvű képzésében és bizonyos mértékig a magyar hagyományok ápolásában is. A könyvtár szinte teljes egészében HORVÁTHNÉ akciója nyomán, társadalmi adakozásból jött létre.

73 Hogy a Carnegie Könyvtár milyen komoly igényt elégített ki, jelzi Elsa PoSELL-nak, a Cleveland Public Library munkatársának 1940-es beszámolója, aki szerint a clevelandi nemzetiségi csoportok közül akkor a magyarok bonyolították le a legnagyobb olvasóforgalmat. A Rice Branch Library szintén nagyon látogatott volt. Megnyitása után, 1927-ben a híradás szerint olvasói egy hónap alatt 1344 magyar könyvet kölcsönöztek ki.

74 A Chicago Public Library nagyságrendben a következő ugyan, de jóval kisebb magyar gyűjteménnyel rendelkezik. 1972-ben 2315 magyar nyelvű kötetet számlált, s az éves gyarapodása 110 kötet körül járt. Ez a könyvtár teljes 3,5 milliós gyűjteményének igen csekély hányadát teszi. Hasonló az arány a Los Angeles-i könyvtárban, ahol 2 900 000 kötetből 877 áll a magyar érdeklődésű olvasók rendelkezésére, ebből 357 magyar nyelven.

75 Bár adatok nem állnak rendelkezésünkre, feltehetően igen sok könyvtárban, ahol egyáltalán található magyar anyag, hasonló vagy még rosszabb az arány. A közkönyvtárak magyar állományainak fejlesztése terén még nyilvánvalóan sok a teendő. Kiterjedt kutatásai alapján a három legjelentősebb magyar gyűjteményt tartalmazó közkönyvtár magyar anyagát Albert TEZLA így jellemzi : „Könyvtárakban folytatott kutatásaim lehetőséget adnak arra, hogy értékeljem ezeket a gyűjteményeket, s ez feltehetően segítséget nyújt majd más kutatók számára. Mind a Harvard College Library, mind a New York Public Library hosszú ideje tartó érdeklődést mutat a magyar anyag gyűjtése iránt, és folyamatosan fejleszti állományát. A New York Public Library gyűjteménye nagyon jó, különösen jó az egyes szerzők (magyar írók) kiadásainak tekintetében, de állományában újabb beszerzéseket nem találtam. A könyvtárak közül Chicagoban csak a népszerű szerzők műveinek gyűjteménye lényeges, egyébként a Chicago Public Library nem sokat ér. A Columbia University Library mutatja a legszembetűnőbb növekedést 1959 óta, ez a fejlődés a New York Public Library nagy gyűjteményével együtt az ország kutatásra legalkalmasabb városává teszi New York-ot.76" (Fordítás) 73. Hogy született meg a magyar orsztály a West Sidei Carnegie könyvtárban? = A clevelandi magyarok története. Kiad. Liebovitz H. A. Cleveland, Oh. 1917. Szerző. 77-74. p. 74. DOBOS, Frank Edward i. m. 61. p. 75. SZILASSY Sándor i. m. 143. p. 76. TEZLA, Albert: An introductory bibliography to the study of Hungarian literature I. m. XXI. p. 606