AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Ilona: Adatok az amerikai magyar könyvtári gyűjteményekről
Az 1974-ben közzétett felmérés adatai szerint a legnagyobb a Columbia 35 000 kötettel; 10 000 fölött van 4; 5000—10 000 között 5 és 500 — 5000 között 7 könyvtár gyűjteménye. A többi, említett könyvtár nagyságáról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Múltjukat tekintve, a négy legkorábbi gyűjtemény a Harvard, az Indiana, a Pittsburgh-i és a Princeton-i egyetem magyar kollekciója. Közülük az Indiana és a Harvard szervezó'désének története a 20. század első évéig nyúlik vissza. A Harvard egyetem könyvtárának magyar anyaga azonban nemcsak múltját tekintve, de mai összetétele alapján is, lévén a második legnagyobb egyetemi magyar gyűjtemény a legjelentősebb egyetemi magyar gyűjtemények közé tartozik. A második világháborút megelőzően létrejött két könyvtár közül sem a Princeton-i, sem a Pittsburgh-i nem vált igazán jelentőssé, bár különösen a Pittsburgh-i igen biztató körülmények között indult. Pittsburgh ugyanis az USA kelet-európából származó etnikumainak egyik központja. így az 1920-as és 30-as években a Pittsburgh-i Egyetem új épületeket kapott, amelyekben a város nagyszámú nemzetiségei is helyet követeltek saját kultúrájuk számára, s ennek eredményeként nemzetiségi szobák épültek, köztük magyar is. A könyvtár maga a későbbiekben inkább a szláv kutatásokat és oktatást támogató gyűjteménnyé fejlődött. Általában valamennyi egyetemi gyűjtemény mind az újonnan szervezettek, mind a régiek, az 1950-es évektől, s különösen az 1960-as évek második felétől indultak fejlődésnek az országos fejlesztési program hatásának következtében. 58 A Columbia egyetemen például 1954-ben az uráli és altáji nyelvek tanszékének (Department of Uralic and Altaic Languages) megszervezése és 1958-tól a nemzetvédelmi program keretében megindított magyar nyelvoktatásra biztosított évi 10 000 dollár idézett elő robbanásszerű fejlődést, s a magyar anyag évi gyarapodását 2050-ről 3500-ra emelte. Az egyetem 1954 óta jelentős támogatással a magyar vonatkozású tanulmányok terén képzett szakemberek 40%-át neveli, s ezzel szoros összefüggésben könyvtárának magyar gyűjteménye az USA egyik legjelentősebb magyar könyvtári gyűjteményévé vált. 59 Emellett még néhány nagy, kiemelt egyetemen, amely az országos program keretében kellő támogatással indította meg a magyar vagy keleteurópai tanulmányok megszervezését, jó eredményt értek el a könyvtári gyűjtemények fejlesztése terén. Az oktatással párhuzamosan, tervszerűen fejlesztett könyvtári állományról beszélhetünk a University of California at Berkeley, a University of California at Los Angeles, a University of Chicago, a University of Washington, valamint a Yale University esetében, ahol egyrészt a magyar nyelv és irodalom, másrészt kelet-európai történelmi oktatás bevezetése kívánta meg a gyűjtemény fejlesztését. Az Indiana University-n 1958-tól a Kelet Európai Intézet, a University of Michigan-en 1960-tól az Orosz és Kelet Európai Tanulmányi Központ megszervezése, 58. Vö. East Central and Southeast Europe i. m. 59. KOLAYA J.—SIEZER, L.: Magyar vonatkozású tanulmányok az Egyesült Államokban. = Szociológia. 1974. 3. 463 — 464. p. 601
