AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Ilona: Adatok az amerikai magyar könyvtári gyűjteményekről

1 adatai nem vethetők ugyan össze az 1960-ban publikált felmérés adataival, mert egyrészt a számbavett gyűjtemények nem azonosak, másrészt az utóbbi számbavétel nem csupán az anyaországból származó könyvkiadás termékeit, hanem a teljes kelet-európai vonatkozású anyag számadatait közli, mindenesetre azonban a két összegezés alapján egyfajta áttekintésre lehetőség nyílik. A főbb tendenciák, az arányok és a fejlődés iránya megállapítható. 1960-ban az Egyesült Államokban a kelet-európai gyűjtemények teljes állománya 1 603 860 könyv, 69 932 folyóiratcím, 4656 újságcím volt. Ebből a magyar anyag 78 030 könyv 4,9%, 3692 folyóiratcím 5,3% és 174 újságcím 3,7% volt. Mivel ezek a számok nem tartalmazzák az USA területén kiadott könyvanyagot, az ilyen jellegű gyűjtemények nagysága a valóságban ennél jóval nagyobb. Két kivételtől eltekintve, ezek az adatok összhangban vannak a kelet-európai könyvkiadás arányaival. A magyar könyvkiadás a kelet-európai könyvkiadásnak 5,6 %-a az USA könyvtáraiban való részaránya 4,9%. Szembetűnően eltér ettől a szovjet és lengyel gyűjtemények nagysága. A szovjet könyvkiadás a kelet-európai könyvkiadásnak 57,8 %-a, a lengyel 8,9%-a. Az USA könyvtári gyűjteményeiben ezzel szemben 64,7, illetve 12,5 %-ot tesznek. Az összes többi nyelvterület esetében a magyarhoz hasonlóan az amerikai gyűjteményekben megtalálható kelet-európai könyvanyag teljes mennyisége a hazai könyvkiadásnak a kelet-európai könyvkiadásban elfoglalt arányát követi.

39 Magyarázható ez az eltérés egyrészt a szovjet és egyéb szláv kutatások iránt megnyilvánuló érdeklődés és kutatások túlsúlyával, másrészt, vagy ennek következtében, ezen a területen a többinél fejlettebb szakemberképzéssel, így Charles JELAVICH szerint a kelet-európai gyűjtemények fejlesztésére globálisan biztosított összegeket nagyobb arányban az érdeklődés középpontjában álló nyelvterületek fejlesztésére fordították. A magyar, a nem szláv egyéb kelet-európai nyelvterületekkel együtt, sokkal nehezebben talált otthonra az egyetemek kialakult struktúrájában, s ennek következtében a területre vonatkozó kutatások és a gyűjtemények is lassabban fejlődtek.

40 Meg kell jegyezzük, hogy az adatközlés a köteten belül nem egységes. Egyes gyűjtemények leírásai nem adnak tájékoztatást nyelvterületenként az anyag nagyságáról, néhány esetben a teljes kelet-európai gyűjtemény nagyságáról sem. Ezért a tanulmányunkban közölt adatok összesítve nem fedik a leírt gyűjtemények kelet-európai anyagának egészét, az a valóságban jóval nagyobb. A gyűjteményekre vonatkozó statisztikai adatok rendszerint nem tartalmazzák a periodika-állomány kötetmennyiségét, csupán a címek számát. A megadott kötetszám a monografikus (könyv) anyag számadatait jelenti. Helyenként azonban ezekben az esetekben is a címek számát közlik. A monografikus anyag vonatkozásában a kétféle számadatot összesítettük. Összesítésünkből azonban a periodikaanyag címeinek számát mellőztük. A gyűjteményekre vonatkozó adatközlés egyes esetekben kerekített vagy megközelítő, megbecsült adat, ezért a tanulmányunkban közölt adatok tájékoztató jellegűek és nem statisztikailag pontos, a valóságnak minden részletükben megfelelő adatok. 39. RITGGLES, Melville J. —MOSTECKY, Vaclav i. m. 169 — 174. p. 40. JELAVICH, Charles i. m. 8 — 9. p. 596