AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

A két tétel nyilván ugyanarra a kiadványra vonatkozik, amelyet a bibliográfia először a nyomdász, majd másodszor a kiadó neve alatt közölt. Az első leírásban olvasható 120 lap terjedelem feltehetően sajtóhiba, hiszen a nyolcadrét alakú nyomtatványok esetében nyolc ív nem ennyit, hanem 128 lapot tesz ki. A második tételben olvasható számsor nem más, mint e kiadvány valamennyi címlapján a szedett szöveg alatt figyelemre méltó illusztrációként álló jós kitárt kezei között tartott széles szalagon látható számok.

104 Ez utal ugyanis a késői álmoskönyveknek arra a másodlagos funkciójára, hogy álomfejtésen kívül azok „számértékét" is közli. Ez módot nyújtott a hiszékeny embereknek, hogy a mai lottó ősén, az egykori lutrin ezeket a megálmodott számokat megjátsszák. Azonosítva a fentiekben a hivatkozott bibliográfiai leírásokat az említett példánnyal, következzék ez utóbbinak részletes ismertetése. Ennek a bővített kiadványnak első 64 lapja, amint ez a fentiekben már kifejtést nyert, nem más, mint az önállóan is megjelent kis álmoskönyv 1906 utáni vagyis új szerkesztésű változata, amely már jelentős arányban tartalmaz csíziószerű részeket. A könyvecske másik fele, amely a továbbfejlesztést jelentette, a következő részekből áll: ,,A tizenkét hónap magyarázata" (65 — 70. 1.) a csízió öröknaptár részének rendkívül leegyszerűsített változata, amely nem hogy a ,,Cisio Janus"-t, de egyáltalában a hónapok napjait sem tartalmazza. Viszont hónapvers közlésével a legrégibb csíziókra és naptárakra mutat vissza.

105 — ,,A csillagászat tudománya" (71 — 72. 1.) sem a hagyományos csízióból, sem a BARTALiTS-féle átdolgozásból nem ismeretes, de azok témájához közelítő, új szöveg. Korszerű, ismeretterjesztő jellegű szövegére, amellyel a babonás felfogás ellen küzdött, az utolsó bekezdés igen jellemző:" A világ végét sem csillagokból, sem másból nem lehet előre megjósolni". — „Az uralkodó planéták" (73. 1.) c. rész a hagyományos csízió II. fejezetével azonos, csupán a rövid, első bekezdés maradt el. — „Az esztendő elejéről" (74. 1.) csak címében azonos a csízió III. fejezetével, de szövege új. Az átmenő évekre közölt példái: „1894/5, 1895/6". Ez is mintha arra utalna, hogy az átdolgozás korábbi szövegeket használt fel, akárcsak az 51. lap kapcsán már említett esetben. De az sem zárható ki, hogy a BÁLiNT-féle bővített összeállítás már jóval a ma ismert legkorábbi, 1910. évi kiadás előtt keletkezett. — „A hét planéta természetéről" (75—81. 1.) a csízió VII. fejezetének erősen rövidített kivonata, amely — ellentétben a BAB/TALiTS-féle átdolgozással — megtartotta mintájának elavult, geocentrikus szemléletét a bolygók felsorolásának rendjében. — „Meddig lesz fönn a hold?" (82. 1.) a csízió XII. fejezetét közli a BARTALiTS-féle kiadás XIV. fejezetében olvasható fogalmazásban, amelynek ez pontos utánnyomata. — „A hét planéta milyen időt jelent?" (83.1.) a csízió XI. fejezetének átvétele, amelyet a BARTALiTS-féle átdolgozás kihagyott. „Az elemekről. Az esők." (83—84. 1.) csak címében emlékeztet a csízió XVII. fejezetére, de tartalma merőben új: modern felfogásban magyarázza a babonás hiedelmek alapjául <> 104. 43. jegyzet 217. 1. 105. A januári kezdősor: „A jó gazda gondja soha meg nem szűnik." Ez a hónapvers ismeretlen a csízióból. 539