AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy fejezet 1848-i sajtónk történetéből: Julian Chownitz „Die Opposition"-ja

Nehezebben ment viszont a lapnak külföldi híranyaggal való ellátása. -1 £jf cl Z , cl Z Oppositionh&ri ismételten jelentek meg híradások bécsi, grazi, linzi, prágai, trieszti, milánói, frankfurti, berlini és franciaországi eseményekről is, ezek zömét azonban kénytelenségből — más magyarországi lapokhoz hasonlóan — az Opposition is a Pestre eljutó külföldi lapokból vette át. CHOWNTTZ ilyen másodlagos híranyagot elsősorban a német nyelvterületen megjelenő lapokból — kivált a Wiener Schnellpostból, az österreichischer Lloydból, a Constitutiorihól, a Freimütigéből, valamint az Allgemeine Zeitungból — merített. Mindazonáltal, amennyire lehetőségei engedték, eredeti forrásokból származó közleményekkel is kiegészítette külföldi híranyagát ; Bécsben például egymást váltó állandó tudósítókat is foglalkoztatott, s — messzemenően kihasználva baráti és rokoni kapcsolatait — közölt időnként egy-egy más városból származó általa rendelt vagy esetleg öntevékenyen beküldött eredeti beszámolót is.

36 A jó munkatársi gárda összehozásán s a széles körű levelező-hálózat kiépítésén kívül azonban CHOWNITZ egyéb módokat is kieszelt arra, hogy olvasóit minden fontosabb és előreláthatóan az érdeklődés középpontjába kerülő ügyről nyomban és a lehető legnagyobb részletességgel tájékoztassa. Mindenekelőtt bevezette azt a gyakorlatot, hogy a szokottnál nagyobb figyelmet érdemlő események alkalmával — történtek azok akár Pesten, akár az ország határain kívül — különszámokat iktatott be, csak hogy róluk azon melegében számot adhasson. Ilyen különszámot először május 18-án dobott utcára (méghozzá lapja szokásos megjelenési idejétől eltérően reggel), benne a bécsi radikálisok május 15-én lejátszódott kormányellenes megmozdulásáról tudósítván; ezt követte a május 21-i, amelyben a forradalmi fővárosból 17-én elmenekült császár hollétét és további szándékait latolgatta; rendkívüli számban számolt be továbbá június 12-én, pünkösd hétfőjén a Károlyiaktanyában az előző napon lezajlott véres eseményekről; majd augusztus végén) Burkus Kajetán aláírást alkalmazó szerzőt pedig — bár a valószínűsége fennáll — még kevésbé merjük BANGYÁval azonosítani. — Az ismeretlen kilétű vidéki tudósítók és levélírók közül öten szerepeltek a lapban többször is, tizenöten pedig csupán egy-egy alkalommal fordultak elő. 36. Bécsi állandó hírközlője májusban az ottani biztonsági bizottmány egyik — magát M. betűvel jelölő — tagja volt, aki máj. 25-én ki is jelentette magáról, hogy e bizottmány tagja s CHOWNITZ bécsi levelezője (Opp. 39. sz. 159. 1.). Ő lehetett az az akadémiai légionista is, aki CnowNiTZot egy Ő. M. névjellel ellátott hosszú levélben a máj. 15-i bécsi eseményekről tájékoztatta (Opp. 1848. máj. 18. különszám). Júhius elejétől augusztus végéig az Opposition bécsi híreit állandó levelezőként egy bizonyos Dr. C. P. szállította. Augusztus közepén azután egy magát X. Y. Z.-vel jelölő bécsi munkatárs is újra meg újra jelentkezett híreivel az Oppositionban, s az illető tudósításait szeptember folyamán is rendszeresen küldte a lap számára. Linzből s az Itáliában harcoló katonák hangulatáról egy ott állomásozó közeli tisztbarátja tájékoztatta ÜHOWNiTZ-ot, s ez feltehetően az öccse, Ludwig volt. O ugyanis a 19. (Schwarzenberg) sorgyalogezred (amelynek a törzskari helye Linz volt) főhadnagyaként ekkor az olasz fronton szolgált (CHOWNITZ: Geschichte I. 121. 1., Opp. 1848. máj. 15. 30. sz. 120. 1.). — Vö. a Triesztből keltezett L. jelű s tegeződve írt levéllel (Opp. 1848. máj. 22. 36. sz. 148. 1.). Grazból pedig (ahol ő maga is töltött egy jó időt) nyilván valamelyik ott élő barátja látta el hírekkel. 31 OSZK Évkönyve 481