AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy fejezet 1848-i sajtónk történetéből: Julian Chownitz „Die Opposition"-ja

V zője volt továbbá a sikernek az is, hogy az Opposition nem akármilyen politikai lap, hanem éppenséggel radikális orgánum volt. Korábban ugyanis a radikális állásponton lévő honpolgárok is legfeljebb liberális lapokat olvashattak. Most viszont, hogy végre radikális lapok is világra jöhettek, a radikális nézetek hívei (akiknek a száma a forradalom kitörése óta meg is sokszorozódott) természetszerűen kaptak az alkalmon, s kiválva a mérsékeltebb hírlapok olvasótáborából, az új, baloldalibb s így nézeteiknek inkább megfelelő lapok olvasóivá lettek. Amire épp az Opposition esete a legbeszédesebb példa, hiszen miközben ennek a lapnak az olvasótábora oly nagyra nőtt, aközben az egyetlen német nyelvű liberális lap, a már 1848 előtt is létezett Der Ungar előfizetőinek a száma nagymértékben megfogyatkozott.

17 De az Opposition sikeréhez — távolról sem mellékes körülményként — hozzájárult CHOWNITZ lapszerkesztői rátermettsége is, nevezetesen az a tény, hogy az Opposition képében az első igazi bulvárlapot hozta létre Pesten. Mert CHOWNITZ lapja a többi német nyelvű lapnál lényegesen színesebb és érdekesebb volt, s — az olvasók szenzációéhségével számolva — gyorsan, majdhogynem a történtekkel egyidőben adott hírt a legfrisebb újdonságokról. Hiszen CHOWNITZ azt vallotta: ,,Az újságokat most az utcán kell írni. Hazamenni sincs ideje az embernek."

18 Az újságírónak mindent látnia kell, hogy mindenről híven tájékoztathasson. ,,0 a sajtó katonája és éppúgy rendelkezik a maga őrhelyével, mint bárki más . . ."

19 És ez nem volt üres szó: CHOWNITZ ehhez tartva magát cselekedeteiben is, állandóan járta a várost, sőt alkalmanként még némi kockázatvállalástól sem riadt vissza, hogy vérbeli szerkesztőhöz illően azonnal és első kézből értesíthesse közönségét minden említésre méltó dologról. Nemcsak a Pozsonyból Pestre települő kormány április 14-i fogadtatásánál vagy a sztrájkra készülő szabólegények április 18-i gyűlésén volt tehát jelen, hanem többek között a pesti zsidók ellen áprilisban kibontakozott hajszát is közvetlen megfigyelőként 17. 1847 harmadik negyedében pl. az Ungar 2000 előfizetője közül 1100 vidéki, 1848 novemberére viszont a lap vidéki előfizetőinek a száma 696-ra csökkent. (Erről HZ: Wanderungen durch Pesth. = Die Grenzboten. 1847. III. 509. L, ill. A budapesti hírlapok olvasóközönsége. = Kossuth Hírlapja. 1848. nov. 19. 122. sz. 637.1. — Vö. CHOWNITZ: Geschichte I. 154. 1.) Az Opposition viszont 1848 szeptemberéig 275 vidéki és bécsi előfizetőt szerzett. (Erről Kossuth Hírlapja uo. — Vö. Nép-Élem 1848. júl. 26. 22. sz. 86. 1.) — SZINNYEI (SZINNYEI József: Hírlapirodalmunk 1848—49-ben = Magyar Könyvszemle 1877. 288. 1.) nyomán SZABÓ Ervin az előbb említett 275-ös, az előfizetőkre vonatkozó számadatot tévesen a lap teljes példányszámával azonosítja (SZABÓ Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48 — 49-es magyar forradalomban. Bp. é. n. [1946], 109. 1.). 18. Opp. 1848. ápr. 18. 8. sz. 29. 1. — CHOWNITZ újságírói képességeire felfigyelt már SIBELKA PERLEBERG Artúr is, megállapítván, hogy „a forradalmi idők budapesti zsurnalisztikájának legérdekesebb jelensége Chownitz és az általa kiadott ,

Opposition'. Ez az első igazi bulvárlap Pesten." (TEMPEFŐI: Budapesten akkoriban 1848-1849. Bp. ó. n. [1942], 73. 1.) 19. Opp. 1848. máj. 11. 27. sz. 205. 1. 476