AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy fejezet 1848-i sajtónk történetéből: Julian Chownitz „Die Opposition"-ja

Egy fejezet 1848-i sajtónk történetéből: Julian Chownitz „Die Opposition"-ja S. LENGYEL MÁRTA 1848. március 19-én, négy nappal a sajtószabadság kivívása után megjelent a márciusi fiatalok első lapja, a PÁLFI Albert szerkesztette Marczius Tizenötödike, alig három hét múlva, április 9-én pedig az érdeklődők már kézbe vehették egy sok tekintetben hasonló szellemű német nyelvű lap mutatványszámának példányait is. Az új lap szerkesztője, a félmagyar-félszlovák származású Julian CHOWNITZ, aki 1814-ben Érsekújváron született a császári hadsereg egyik tisztjének fiaként, 1848 előtt meglehetősen kanyargós, szélsőséges végletek között mozgó életutat járt meg. Pályáját az olmützi kadétiskolában kezdte s ennek elvégzése után egy ideig tisztként szolgált. De nagyobb hírnévre vágyva, hamarosan megvált a hadseregtől s 1836-tól fogva az irodalomnak és az újságírásnak élt Németországban. Röpirataiban más németországi osztrák emigránsokhoz hasonlóan maga is bírálója volt a metternichi rendszernek, 1847-ben azonban gyökeres fordulatot téve hazatért, s — a múltját feledni látszó METTERNICH herceg jóvoltából — vasúti hivatalnok lett Grazban.

1 Am az itteni munkát persze csupán kényszermegoldásnak tartotta. Mihelyt értesült tehát az európai forradalmi hullám megindulásáról, megint csak felkerekedett, s ezúttal Pestre utazott abban a reményben, hogy a magyar forradalom fővárosában végre méltó szerephez fog jutni. S várakozásában nem is csalódott. Pestre érkezvén ugyanis mindjárt felfigyelt arra, hogy a pesti nép nagyobbik, németajkú fele a politikai kérdések iránti megnövekedett érdeklődését radikális német nyelvű napilap hiányában csak fogyatékosan elégítheti ki. S német nyelvű újságíró lóvén, mi sem volt természetesebb, mint hogy e hézag betöltésére éppen magát találja hivatottnak — annál is inkább, mert most, amikor immár a kormánytényezőket is szabadon lehetett bírálni, lapszerkesztőként kedvére kiélhette kötözködési hajlandóságát is. Újonnan indítandó lapjához azonban természetesen mindenekelőtt kiadót kellett találnia. S bár az új sajtótörvény szerint lapkiadáshoz immár nem volt szükség előzetes engedélyre, vagy néki, vagy kiadójának megfelelő pénzbeli biztosítékot (kauciót) kellett letétbe helyeznie. De a kiadó bizto1. Mindezekről részletesen szól CHOWNITZ élettörténetéről készülő nagyobb munkám. 471