AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ I. Perliczi János Dániel (1705—1778)

azon adatát, hogy a művet 1750-ben, Budán már nyomtatni kezdték, folio alakban, s három alfabétumra rúgott volna, de a kiadás a viszonyok kellemetlensége miatt abbamaradt. íme PEKLICZI véleménye: ,,ad pag. 135. no. 9. Opus hoc equidem A. 1750 Budae nondum fűit imprimi coeptum, sed fine explorandae opinionis publici, prima saltern et titularis plagula, hinc inde per Regnum ad diversos patronos et eruditos, exmissa fűit. Interim, notari meretur lepida quaedam, et risu digna, personae cujusdam ecclesiasticae, de censura operis, jam eotum mota competentia. Cum enim in titulo Sacrorum Themidos Hungáriáé, ex medicina illustratorum, adhibita fűit expressio, idem vir, sacros, forte canones in crisin vocari, censuram ejus, non ad Excelsam Cancellariam Aulicam, sed ad Sacram Sédem Tyrnaviensem pertinere editionem verő operis, tamdiu impediendam esse, ante tempus asseruit; investigata tarnen re, fabula evanuit, et manuscriptum operis, actu prae manibus Excelsae Cancellariae Wiennensis existit, proxime prodituri, quam primum, diu optatus, Codex Juris Criminalis Theresianus, actu sub prelo Sudans, cuique hic Commentarius Medico-Forensis accommodari debet, prodierit; interim, pro tollendo scrupulo, loco sacrorum, terminus arcanorum, eidem titulo surrogatus est."

115 Tehát nem kezdték nyomtatni 1750-ben a művet. Mivel a cenzúrának szemet szúrt a sacra szó, ezért került a helyére az arcana kifejezés. Ugyancsak 1775. október 16-án kelt levelében is keserűen írt WESZPRBMIhez: „Hasonló casusom van, cum Arcanis meis Themidos ex Medicina illustratis, melyeket akarnám, mind a két felségnek dedicalni: és ámbár a kész munkám in 2 tomis in 4to már 3 esztendőiül fogva a Bécsi Ágensemnél

116 hever, mindazonáltal arra se resolutio, se censura ekkoráig, se dispositio pro editione annyival inkább valami jele, de aliqua gratitudine vei gratia regia nem érkezik: minek dolgozna tehát az ember, in spem tantae ingratitudinis ? Boldogok azon tudósok, akik ottan laknak, ubi major est eruditionis sensus; és: bár inkább annak előtte 46 esztendővel Wittebergába marattam volna!"

117 A kézirat — talán PEKLICZI ágense révén — az Anzeigent szerkesztő magyarok egyikének kezébe jutott, s mivel a folyóirat profiljába

118 illő volt a mű ismertetése, s PEKLICZI is írt a folyóiratba

119

, elég terjedelmes ismertetést közöltek róla. Az 1750-ben közölt tervtől való eltérés csak kis mértékű. A II. rész 13. és 14. pontja (Auf die falschden Münzer und Verfälcher (!) der Metalle — auf die Verfälscher der Weine) azonban új. A III. rész 6. pontját az Anzeigen kipontozza (A Tervezetben: De virginitate laesa, et affecta; az ismertetésben: Auf die + + -f.) és itt is még két új pontot csatolt a szerző a műhöz (7. Auf das voll-oder minderjährige Alter. 8. Auf die natürlichen Hindernisse bey Ergreifung eines gewissen Standes). A nyomdára kész kézirat tárgya medicina forensis vagy jurisprudentia medica 115. Quart. Lat. 1980/1. 99. 116. Az ágens nevét nem ismerjük. 117. Quart. Lat. 1980/1. 92. 118. A folyóiratról 1. CSÓKA J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a 18. században. Klny. a Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyvéből, 1942. 59, 5 1. Az Anzeigenről: 18 — 20. 1. Az Anzeigen körüli levelezésből az derül ki, hogy a folyóirat szervezője és szerkesztője, TERSZTYÁNSZKY Dániel a BÉL Mátyás kezdeményezte (tanítványa volt sokáig!) honismereti irodalom művelését tekintette a folyóirat fő feladatának. 119. Leírásúkat 1. cikkünk végén, 37—38. sz. 424