AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ I. Perliczi János Dániel (1705—1778)
Egy orvosi főiskola terve PERLICZI munkásságának legtöbbet kutatott területe a Magyarországon felállítandó orvosi főiskola-terve, amelyet 1742-ben dolgozott ki, s 1751-ben nyújtott be a királynőhöz. 93 E tervezetből is kiviláglik az, hogy mennyire érezte PERLICZI az országban levő hiányosságokat, mennyire országos szinten gondolkodott, mennyire jól látta a megoldást. Itt is elsősorban hasznossági szempontok vezették. Sok a kuruzsló az országban, járványok idején különösen kevés az orvos. A külföldön való tanulás sokba kerül az országnak, sok a kallódó tehetség, ugyancsak parlagon hevernek az ország természeti kincsei. Mindezeken segítene egy orvosi főiskola alapítása, az ország közepén, Pesten vagy Selmecen. Ugyancsak írt az oktató személyzetről. Mindezek pedig a közegészségügy és a közjólét előmozdítása érdekében volnának szükségesek. Ennek érdekében minden rendű és rangú ifjú előtt meg kellene nyitni az alapítandó főiskolát, vallásra való tekintet nélkül. A helytartótanács kebelén belüli egészségügyi bizottság ülésén PERBEGG József Károly 94 egészségügyi tanácsos, az ügy előadója, ellen javaslattal élt, aminek alapján azt javasolta a bizottság a királynőnek, hogy a nagyszombati egyetem keretében alapítson orvosi kart. A tanácsülésen PERBEGG külön kiemeli, hogy az igazgatói tisztség betöltésére PERLICZI alkalmatlan volna. PERLICZI ezt sehol sem írta, csak annyit, hogy erre a tisztségre tudna ajánlani személyeket. Ügy látszik, hogy hírneve alapján elsősorban mégis ő jött volna számításba. A felterjesztés kísérőlevelében PERLICZI az alábbiakkal indokolja a tervezet által javasolt főiskola szükségességét: „Unica medicina, Clementissima Domina et Rex, iisdem favoris, Gratiae ac Clementiae Regiae radiis, qui jam aliis scientiis foecundo lumine affulgent, recreari ac refocillari desiderat. In cujus cultura et ad clima, mores, jura et consuetudines patrias, accommodatione, quantum, ex parte mea, desudare mihi licuit, prout, tam ex Projecto Instituti Medicinalis accluso, ante decennium a me elaborato, et cum diversis Hungáriáé Magnatibus comunicato, quam ex operis, quod molior, Medico-Juridici, legibus et consuetudinibus patriis accommodati, Sciagraphia, clementissime dijudicare Majestas Vestra Sacratissima dignabitur; ita summám votorum meorum me consecutum esse videbor, si oonatus meos Maximae Imperatrici, et Regi ac Dominae meae clementissimae non displicuisse, me vero, partes boni Patriae civis explevisse experiar." 95 Másfél évtized elmúltával így elevenítette fel az orvosi főiskola érdekében tett fáradozásait: ,,. . . hasonlóképpen tettem vala még A. 1751 mostani van Swieten úrnak egy circumstantialiter deducalt projectumot, de collegio et studio medicochirurgico generali in defectu facultatis medicae in Hungária, pro patriae filiis, fundando, s arra való helyül az ország közepin levő, vagy Pesthet, vagy (quod pro potestantibus sine discrimine religionis, tam ad docendum, quam ad discendum admittendis, melius foret) Selmetzet projectaltam; ennek extractusa, 4 pla93. A tervezetet a felterjesztéssel együtt közölte LINZBATTER. L. a 14. sz. jegyzetet. 94. PERBEGG József Károly Pozsony városi, majd udvari orvos, helytartótanácsi tanácsos. 95. LINZBATJER i. m. 270 — 271. 420
